Célkitűzés: A Morning glory szindróma (MGS) jellegzetességeinek bemutatása mellett kitérünk az optikai koherencia tomográfiás (OCT) és az OCT-angiográfiás (OCTA) vizsgálatok szerepére a kongenitális papillaexkavációval járó kórképekben. Betegek és módszerek: Osztályunkon 5 beteget gondozunk, akik 2 család tagjai. Mindegyiküknek mindkét szeme MGS-es. Az egyik családnál az anya és lánya érintett és mindketten nyitott zugú glaukómások is. A másik családból az anya, a leánya, valamint egyik fia született ezzel a rendellenességgel. A fiúnál 2006-ban jobb oldali, 2007-ben bal oldali vitrectomia történt nagy kiterjedésű serosus neuroretina-leválás miatt. Az anyánál 2018-ban jobb oldali elülső iszkémiás opticus neuropathia alakult ki. Betegeinknél látótér-, ultrahang-, OCT- és OCTA-vizsgálatok történtek a rutin szemészeti vizsgálatokon kívül. Eredmények: Az atípusos látóidegfő megnehezítheti a társuló, látóidegfőt érintő betegségek felismerését és ellenőrzését. A modern vizsgáló eljárások által alkalmazott adatbázisok nem segítik a kapott eredmények értékelését. Az OCT és OCTA megkönnyíti a kongenitális látóidegfő-rendellenességek differenciáldiagnosztikáját és a patomechanizmus tisztázását. OCT-vel jól követhető a makula állapota, felismerhetők a korábban nem detektálható retinalis szakadások, ezáltal a retinaleválás ellenes műtétek eredményessége javítható MGS-ben. Következtetés: A gyakrabban előforduló ideghártya-leválás miatt nagyon fontos a nem glaukómás betegek ellenőrzése is. A veleszületett látóideg-rendellenességek pontos tipizálása szükséges a társuló szisztémás elváltozások felkutatásához.  Kulcsszavak: Morning glory szindróma, OCT, OCTA, kongenitális látóidegfő-rendellenességek, kongenitális papillaexkaváció