Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=140711
MOB:2020/1
Szerzők:Takács Andrea; Szűcs Dániel; Terhes Gabriella
Tárgyszavak:GYERMEK; TONSILLITIS; STREPTOCOCCUS PYOGENES; EPSTEIN-BARR-VÍRUS; CYTOMEGALOVÍRUSOK; DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS; ANTIBIOTIKUMOK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2020. 161. évf. 2. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Lepedékes tonsilla gyermekkorban : hogyan csökkenthető az indokolatlan antibiotikumfelhasználás? / Takács Andrea, Szűcs Dániel, Terhes Gabriella
  Bibliogr.: p. 55. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2020.31618
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2020. 161. évf. 2. sz., p. 50-55. : ill.


Bevezetés: A lepedékkel, tüszőkkel fedett, gyulladt tonsilla gyakori elváltozásnak számít a gyermekgyógyászatban. A tünet hátterében az esetek nagyobb részében vírusfertőzés (Epstein-Barr-vírus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza, parainfluenza, adenovírus) áll; csak kisebb arányban baktériumok, melyek közül az A-csoportú streptococcusok által okozott fertőzés kiemelendő. A jelenlegi irányelvek alapján nem ajánlott rutinszerű, preventív antibiotikumkezelés az A-csoportú streptococcusok által okozott szövődmények megelőzésére. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni, hogy a lepedékes tonsillitis miatt felvett gyermekek esetén jelenthet-e differenciáldiagnosztikai segítséget a laboratóriumi értékek változása a felesleges antibiotikumhasználat elkerülésében. Módszer: A vizsgálat során 133 beteg 135, exsudativ tonsillitis miatt történt megjelenésének adatait elemeztük. A betegeket két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba kerültek azok a betegek, akiknél EBV vagy CMV kóroki szerepe volt igazolható, míg a 2. csoportba azokat a betegeket soroltuk, akiknél szerológiai módszerekkel nem volt igazolható vírusfertőzés. Eredmények: A vizsgálati eredmények alapján 2016 és 2017 között az exsudativ tonsillitisek többségénél (66/135, 48,8%) a CMV és az EBV kóroki szerepe volt igazolható szerológiai módszerrel, míg Streptococcus pyogenes jelenléte csak néhány esetben (3/65, 4,61%) volt kimutatható torokváladékból. A betegek jelentős, 92%-a a fentiek ellenére antibiotikumkezelésben részesült. Következtetés: Retrospektív felmérésünk eredményei is alátámasztották, hogy a klinikai tünetek és a fizikális status alapján nem lehetséges a kóroki tényezőt megítélni, sőt a legtöbb esetben a kvalitatív vérkép eltérései és a gyulladásos markerek - például a C-reaktív protein (CRP) - emelkedése sem jelez egyértelműen bakteriális infekciót. Ellenben a transzaminázértékek emelkedése magas pozitív prediktív értékkel utal vírusfertőzésre, azon belül is a vizsgálat tárgyát képező CMV- és EBV-infekcióra. A laborvizsgálatok ez irányú kiterjesztésével a felesleges antibiotikumhasználat jelentősen csökkenthető.  Kulcsszavak: exsudativ tonsillitis, mononucleosis infectiosa, CMV (cytomegalovirus), EBV (Epstein-Barr-vírus), transzamináz-emelkedés, Streptococcus pyogenes, antibiotikumkezelés