Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=149071
MOB:2019/4
Szerzők:Dely-Pálinkás Anikó; Keresztes Noémi
Tárgyszavak:TANULÓK; MAGATARTÁS; SPORT; KONFLIKTUS
Folyóirat:Egészség-akadémia - 2019. 10. évf. 3-4. sz.
[https://etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/egeszseg-akademia-folyoirat]


  Bajai középiskolai tanulók versengő attitűdjének vizsgálata / Dely-Pálinkás Anikó, Keresztes Noémi
  Bibliogr.: p. 94-95. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2019. 10. évf. 3-4. sz., p. 84-95. : ill.


Bevezetés: A versengés lehetővé teszi a társakkal való összehasonlítást, a csoporton belüli státusz kialakulását és hozzájárul az egyén fejlődéséhez. Allport (1924) a versengésről, mint szociális facilitációról (társas befolyás) beszél, ami nem más, mint minden olyan teljesítménynövekedés (társas növekmény), amely a többi ember hatására, mint ingerre áll elő, és a másikon való túltevés vágya váltja ki. Célkitűzés: Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk a bajai középiskolás tanulók versengő attitűdjét, valamint konfliktusaik jellegét testnevelés órán. E tanulmányban a versengő attitűd összefüggéseit mutatjuk be a következő tényezőkkel: sportolás gyakorisága és szintje, versenyhelyzetek kedvelése, pszichoszomatikus tünetek, élettel való elégedettség. Arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy a testnevelés órán előforduló versengés befolyásolja-e a diákok közti, valamint a pedagógussal előforduló konfliktushelyzeteket. Módszer: 2013-ban 112 fővel, 2014-ben további 195 diákkal önkitöltéses, kérdőíves vizsgálatot végeztünk, majd 2018-ban interneten keresztül is további diákok válaszoltak ugyanazon kérdéseinkre (78 fő). A minták alapvető para-métereiben nem találtunk eltérést, ezért az adatelemzés során a teljes mintát összevonva egyben elemeztük. A vizsgálatunk tartalmazta az alapvető szociodemográfiai kérdéseket, mint például a nem, életkor, szülők végzettsége és munkahelye, valamint, hogy anyagi szempontból melyik társadalmi rétegbe sorolják magukat. Emellett Houston (2002) féle versengő attitűd skálát (Competitiveness Index) is alkalmaztuk, melynek célja felmérni, a diák mennyire kedveli a verseny-helyzeteket. Felmértük a sportolási szokásaikat is; milyen sportot űznek, illetve milyen gyakorisággal, milyen szervezésben. Az egészség kérdőívvel, amely az egészségi- és edzettségi állapotuk önértékelését, pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát és az élettel való elégedettséget mérte, szintén több összefüggést vizsgáltunk. Az elemzéshez az SPSS 22.0-ás statisztikai programot használtuk, amellyel varianciaanalízist, faktoranalízist, t-tesztet, lineáris regressziót és gyakoriságelemzéseket végeztünk. Eredmények: A kérdőívet kitöltők 45,2%-a fiú és 54,8%-a lány. Átlagéletkoruk 16,98 év (SD: 1,28 év). A versengést faktoranalízissel vizsgáltuk, amellyel négy önálló csoportot különítettünk el egymástól: "versengés élvezete", "társas konfliktusok kerülése", "versengéstől való félelem", "versengés nem kedvelése". Azok a tanulók, akik élvezik a versengést magasabb szinten sportolnak, és legalább heti háromszor végeznek fizikai aktivitást, ellentétben a többi csoporttal. Általában a fiúk kedvelik jobban a versengést, a lányoknak egyáltalán nem okoz örömet. A "versengés élvezete" faktorba tartozók pozitív összefüggést mutatnak a leggyakoribb pszichoszomatikus tünetekkel, valamint az életükkel is elégedettebbek az eredmények alapján. Megbeszélés: Az iskolában számos versenyhelyzettel találkoznak a diákok, de ez testnevelés órán még kiélezettebb. A pedagógusnak döntő szerepe van ezek irányításában, és a versengésre nevelésben.  Kulcsszavak: versengés, sportolási szokások, konfliktuskezelési technikák, középiskolások, testnevelés