Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=144884
MOB:2019/4
Szerzők:Fedor Anita, R.
Tárgyszavak:EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT; SZOCIOLÓGIA; DEMOGRÁFIA; EGÉSZSÉGÜGYI FELMÉRÉSEK; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2019. 60. évf. 5. sz.
[https://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes ]


  A szubjektív egészségi állapot egészségszociológiai aspektusai / R. Fedor Anita
  Bibliogr.: p. 109-110. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v60i5.524
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2019. 60. évf. 5. sz., p. 99-110. : ill.


Bevezetés: A "Nyíregyháza város életminősége - Háztartáspanel" című kutatás 2008 óta öt hullámban, két-, illetve háromévente mérte fel a városlakók életminőségét. A 2018-as felmérés két szakaszban zajlott. A második szakasz az egészségi állapot felmérésére koncentrált, melyben a mentális és fizikai egészség, valamint a rizikómagatartás vizsgálata mellett helyet kapott az önminősített egészségi állapot felmérése is. Módszertan: Jelen tanulmányunk középpontjában a szubjektív egészségi állapot szociológiai vizsgálata áll. Írásunkban elsősorban a szociodemográfiai, szociokulturális jellemzők, valamint a szocioökonómiai státusz és a szubjektív egészségi állapot összefüggéseit mutatjuk be. Az adatok rögzítését és feldolgozását az SPSS programcsomag 24. verziójának segítségével végeztük. Eredmények: Eredményeink szignifikáns összefüggést mutatnak a családi állapot, az életkor, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a jövedelmi helyzet vonatkozásában is. A családi állapot esetében azt tapasztaltuk, hogy a korábbi vizsgálatoknak ellentmondó összefüggést bizonyítanak az adataink, míg a többi vizsgált változó vonatkozásában a vártnak megfelelő eredmények születtek. Eszerint a fiatalabb életkor, a magasabb iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a kedvezőbb jövedelmi helyzet pozitívan befolyásolja a szubjektív egészségi állapotot. Következtetések: Eredményeink rávilágítanak az objektív egészségi állapotot befolyásoló szubjektív egészségi állapot vizsgálatának fontosságára. Mindamellett úgy véljük, hogy az okokozati összefüggések pontosításához további magyarázó változók bevonására van szükség.  Kulcsszavak: szociodemográfiai jellemzők; szociokulturális jellemzők; szocioökonómiai státusz; szubjektív egészségi állapot; egészségszociológia