Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=139734
MOB:2019/4
Szerzők:Molnár András; Maihoub Stefani; Fent Zoltán; Tamás László; Szirmai Ágnes
Tárgyszavak:MÉNIÉRE-BETEGSÉG; SZÉDÜLÉS; ÉLETMINŐSÉG
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2019. 160. évf. 48. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A Méniere-betegség tüneteinek jellegzetességei és a multidiszciplináris megközelítés / Molnár András [et al.]
  Bibliogr.: p. 1920. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2019.31568
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2019. 160. évf. 48. sz., p. 1915-1920. : ill.


Bevezetés: A Méniere-betegség belsőfül-eredetű szédüléses kórkép; jellemző tünetei a forgó jellegű szédüléses epizódok, tinnitus, füldugulás és sensorineuralis halláscsökkenés, valamint vegetatív tünetek. A betegek gondozásának, tünetorientált kezelésének egyik alapja a szédülésnapló adatainak elemzése. Célkitűzés: Kutatásunkban a betegségre jellemző tünetek részletes elemzését végeztük, illetve hangsúlyozzuk a multidiszciplináris megközelítés jelentőségét. Anyag és módszer: 58 (12 férfi, 46 nő; átlagéletkor 56,97 év +- 10,45 SD) definitív Méniere-beteg által kitöltött szédülésnapló adatait elemeztük. A paraméterek statisztikai elemzését az IBM SPSS V24-es program segítségével hajtottuk végre. Mivel a paraméterek nem mutattak normáleloszlást, nem parametrikus teszteket (Mann-Whitney-féle U-teszt) alkalmaztunk. Eredmények: A panaszok elemzése alapján a legdominánsabb tünet a szédülés (átlagos erősség 5,38 +- 2,06 SD), második a sorban a fülzúgás (4,54 +- 2,81 SD), végül ezt követi a fejfájás (2,77 +- 3,1 SD). A fejfájás gyakori társulása ellenére a vestibularis migrén minden esetben kizárható volt. Fontos eredmény, hogy akik fejfájást is panaszoltak, szignifikánsan nagyobb értéket adtak meg a szédülés erősségével kapcsolatban (p = 0,001). A vegetatív tünetek tekintetében pedig még erőteljesebb összefüggés volt tapasztalható (p<0,01). A narratív elemzés alapján a betegek a leggyakrabban a stresszhelyzetet és a hidegfrontot jelölik meg rohamprovokáló tényezőként. Következtetés: A szédülés mint domináns tünet kezelése mellett az egyéb társuló tünetek kezelése is lényeges. Az életminőség-monitorozás és a gyakran társuló pszichés eltérések felvetik a multidiszciplináris megközelítés fontosságát.  Kulcsszavak: Méniere-betegség, szédülésnapló, életminőség, biopszichoszociális megközelítés