A neurológiai gyakorlatban gyakran jelentkeznek anatómiai és élettani szabályokat nem követő, neurológiai kórképekkel nem magyarázható tünetektől szenvedő páciensek. Az észlelt kép sokszor ellentmondásos, következetlen, a páciens tünetei nem tűnhetnek valódinak, ám mégsem szimuláció, szándékos tettetés tudatos következményei, a beteg azokat megéli, súlyos akadályt, szenvedést jelenthetnek számára a mindennapokban. A tünetek által esetleg elért előny mindig pszichológiai, nem pedig anyagi vagy szociális jellegű.