A kardiovaszkuláris megbetegedések progresszív jelleget mutatnak. Az akut miokardiális infarktus, mint a koszorúér-ateroszklerózis manifesztációja jellemzően 60 éves kor felett jelentkezik. Vizsgálatunk célja: beteganyagunkban az 50 év alatti betegek azonosítása, illetve adatainak feldolgozása. Módszerek és betegek: A retrospektív adatgyűjtésben 2016 áprilisa és 2017 decembere közötti, a Békés Megyei Központi Kórház Invazív Kardiológiai Részlegén akut miokardiális infarktus miatt felvett és koszorúérfestésen átesett, 50 év alatti betegek kerültek a vizsgálatba. A betegek rizikófaktorait és procedurális adatait rögzítettük. Eredmények: 99 esetben került 50 év alatti beteg miokardiális infarktus diagnózissal felvételre az adott időszakban. Átlagéletkoruk 44+-5,6 év, 72% férfi. Mind a STEMI-, mind a NSTEMI-populációban jelentős eltérés mutatkozott a beteg által ismert, illetve valójában az esemény bekövetkeztekor fennálló főbb rizikófaktorok (hipertónia, hyperlipidaemia) között. STEMI esetén is jelentős volt a prehospitális késés (976 perc), amely nagyrészben a beteg hezitációjából állt. Magas volt a fiatal STEMI-s betegek esetén a prehospitális reanimáció szükségességének az aránya (11,5%). Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy az 50 éves kor alatt elszenvedett miokardiális infarktus magas kardiovaszkuláris kockázat talaján alakul ki és az átlagosnál gyakoribb reanimációs igény jelentkezik ellátása során.  Kulcsszavak: akut miokardiális infarktus, iszkémiás szívbetegség, perkután koszorúér-intervenció, életkor