A gyulladásos izombetegségek ritka, heterogén kórképek, amelyeket számos extramuszkuláris érintettség jellemez, és amelyek kezelése nagy kihívást jelent a klinikusok számára. Az utóbbi időben a myositiseken belül - számos klinikai, illetve immunszerológiai lelet ismeretében - különböző, aránylag homogén alcsoportokat állítottak fel, amelyek eltérő terápiás stratégiát igényelnek. Az öszszefoglaló célja az utóbbi időben kialakult terápiás lehetőségek ismertetése a szervi érintettségen és a biomarkereken alapuló döntések szempontjainak figyelembevételével.