A klinikai gyakorlatban a különböző kemoterápiás szerek hatását a tumor méretének röntgennel vagy CT-vel meghatározott változása alapján mérjük le, azonban a szöveti biomarkerek tumoron belüli viselkedéséről vagy a laborparaméterek alakulásáról keveset tudunk. A szerző áttekinti egy tüdőrákkal foglalkozó magyar kutatócsoport vizsgálatait, amelyek a különféle onkológiai kezelések szöveti biomarkerekre és laborparaméterekre gyakorolt hatásait tanulmányozták. Először az ERCC-1 és a Ki-67 expresszió elemzése történt meg egy neoadjuváns terápiában részesült betegcsoport műtét előtti bronchoszkópos, majd műtét utáni sebészeti szövettani mintáin. Egy másik vizsgálat a tumorsejtek PD-L1, valamint a stromális immunsejtek PD-L1 és PD-1 expressziójának változását mutatta be platinabázisú kemoterápia előtt és után. Emellett, a PD-L1/PD-1 expresszió elemzésére egy nagy, homogén, primer tüdő adenocarcinomás betegcsoport operált agyi metasztázisaiban is sor került. Végezetül, a vesefunkció romlását csontáttétet adott tüdőrákokban egy retrospektív vizsgálat analizálta számos klinikopatológiai jellemzővel összefüggésben.  Kulcsszavak: tüdőrák, neoadjuváns terápia, biomarker, ERCC-1 expresszió, PD-L1 expresszió