Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=138318
MOB:2019/3
Szerzők:Szabó Réka; Farkas Gergely; Keszeg Mária; Eördegh Gabriella; Buzás Norbert; Antal Márk
Tárgyszavak:FOGÁSZAT; KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGELEMZÉS; DÖNTÉSELMÉLET; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2019. 160. évf. 38. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A "kompromisszumos választás" szerepe a fogászati kezeléssel kapcsolatos döntések során : 676 magyar önkéntes részvételével végzett vizsgálat / Szabó Réka [et al.]
  Bibliogr.: p. 1509. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2019.31496
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2019. 160. évf. 38. sz., p. 1503-1509. : ill.


Bevezetés: A kompromisszumos választás ("compromise effect") a marketing világában jól ismert, ám egészségügyi vonatkozásban ritkán vizsgált jelenség. Fogászati szempontból a betegeknek sok esetben az egyetlen könnyen értelmezhető információ az ár, ezért kizárólag erre alapozzák döntésüket. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a kompromisszumos választás szerepet játszik-e a fogászati kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában, és ha igen, hogyan befolyásolják az olyan tényezők, mint az észlelt minőség, a tájékoztatás során használt szakzsargon vagy a saját fog megőrzésének igénye. Módszer: A kérdőívalapú vizsgálatot 676 önkéntes részvételével végeztük. A kérdőívek kitöltése anonim módon történt. Ugyanannak a kérdőívnek összesen 8 változatát készítettük el, melyek a következő információkat tartalmazták változó kombinációban: öt különböző fogászati kezelés neve az olcsótól a drágáig, a lehetséges költségek, valamint a kezeléssel kapcsolatos kiegészítő információk. A betegeket megkértük, hogy a kérdőíven jelezzék preferenciáikat. Statisztikai analízis: A válaszok relatív gyakorisága és a rendelkezésre álló kiegészítő információk közötti összefüggés szignifikanciáját khi-négyzet-próbával és Fisher-féle egzakt próbával határoztuk meg. Eredmények: A válaszadók alapvetően nem heurisztikus alapon hozták meg kezelésükkel kapcsolatos döntéseiket, aminek oka valószínűleg a fogászati kezeléssel kapcsolatos előítéleteikben és korábbi tapasztalataikban keresendő. A legfontosabb tényezőnek az esztétikum bizonyult, és a várható tartósság is jelentősen befolyásolta a betegek választását. Következtetés: A kiegészítő információk befolyásolhatják és befolyásolják a betegek fogászati kezeléssel kapcsolatos tájékozott döntéseit, feltéve, hogy az információk átadása világos, megfelelő és érthető formában történik. Mindez a professzionális kommunikáció fontosságát mutatja. Kulcsszavak: fogászat, egészség-gazdaságtan, heurisztika, döntésmechanizmus