Bevezetés: Az antepartum vérzések életveszélyes kockázatot jelenthetnek mind anyai, mind magzati szempontból. Célkitűzés: Jelen kutatás célja, hogy ezeknek a vérzéseknek az okait és előfordulási gyakoriságát vizsgáljuk várandós nők körében. Anyag és módszer: Kvantitatív, retrospektív vizsgálatunkat a Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szülészet Nőgyógyászati Osztályán végeztük, 2014 és 2019 között. A nem véletlenszerű, kényelmi mintavételben a célcsoportunk a szülésen átesett, 17 év feletti, antepartum vérzéssel diagnosztizált várandósok voltak (n=114), kizártuk a hiányos dokumentációval és az ikerterhességgel kapcsolatos eseteket. A MEDSOL rendszerben BNO kódok alapján választottuk ki a kórlapokat, a szülészet-nőgyógyászati vonatkozású adatokat emeltük ki. SPSS 22.0 és Microsoft Office programmal leíró és matematikai módszereket (Khi-négyzet próba, t-próba) alkalmaztunk (p< 0,05). Eredmények: A vizsgált öt évben összesen 7675 szülés zajlott le, ebből 114 esetben történt valamilyen antepartum vérzési rendellenesség (1,5%). A szülés előtti vérzések leggyakoribb oka a korai lepényleválás volt, 66 esetben (57,9%), 0,9%-os gyakorisággal fordult elő. 44 esetben volt placenta praevia, 0,6%-os gyakorisággal, 4 esetben egyéb vérzési rendellenességet igazoltak. Az anamnézisben, a vérzési rendellenességek és a feltételezett okok között, mint amilyen az obesitás (p=0,783) és a magas vérnyomás rendellenesség (p=0,626), nem találtunk szignifikáns összefüggést. A várandósságokat 106 esetben (93,0%) császármetszéssel kellett befejezni, 79 esetben (69,3%) pedig koraszülés zajlott le. Következtetések: Különösen fontos felkészülni, vagy megelőzni ezeket az életet veszélyeztető kórképeket, ami az anamnézis pontos megismerésével, és a diagnózis időben történő felállításával lehetséges. Kutatásunkban nem találtunk jelentős összefüggéseket az anamnesztikus adatok és az antepartum vérzések között, noha korábbi közlések ennek ellenkezőjéről számoltak be.  Kulcsszavak: antepartum vérzés, korai lepényleválás, placenta praevia