Bevezetés: Egy sportág-specifikus labda elrúgási folyamat (későbbiekben lövő folyamat) során a krónikus boka instabilitásban (KBI) szenvedők boka körüli izmainak EMG aktivitása csökken, míg a csípő körüli izmok aktivitása nő. Célkitűzés: A KBI-ben szenvedő futsal és nagypályás játékosok alsóvégtagi izomaktivitásának felmérése, összehasonlítva egészséges kontroll csoporttal. Adatok és módszerek: 30 résztvevő, I. csoport: 10 fő KBI nagypályás labdarúgó (24,6+-3,1 év), II. csoport: 10 fő KBI futsal játékos (23,3 +-2,7 év), III. csoport: 10 fő egészséges kontroll (25,1+-2,9 év). Beválasztási kritérium: CAIT < 27 pont (I. és II. csoport). Mért változók: 1) EMG alsó végtagi izomaktivitás, 2) testtömeg-középpont kitérés, 3) gluteus maximus izomerő. Statisztika: leíró statisztika, Spearman-féle korreláció-számítás, Mann-Whitney próba, Kruskal Wallis teszt. SPSS 24. v. (p<0,05) Eredmények: A KBI-ben szenvedő játékosok szignifikánsan eltérő izomaktivitást mutattak a peroneus longus, az adduktor és a lumbális szakaszon lévő erector spinae izomcsoportok tekintetében a kontroll csoporthoz képest (p<0,05). A rúgás fázisában a II. és III. csoport (p<0,001), valamint az azt követő fázisban az I. és III. csoportok (p=0,021) között találtunk szignifikáns eltérést a boka körüli izmok aktivitásában. A futsal játékosok csípő körüli izmainak aktivitása szignifikánsan nagyobb volt a boka körüli izmokhoz képest a rúgáskor és az azt követő fázisban is (p<0,001). Közepes erősségű, negatív korrelációt találtunk a testtömeg-középpont kitérése és a peroneus izomaktivitása között (r=-0,415, p =0,023). A gluteus maximus izom ismételt maximális izomerejében szignifikánsan jobban teljesítettek a futsal játékosok a nagypályás futballistákhoz képest (p<0,001). Következtetések: A KBI-vel rendelkező játékosoknál fokozott az alsó végtag proximális régiójának izomaktivitása, hogy kompenzálják a boka stabilitásának hiányát és fenntartsák a poszturális kontrollt rúgás során.  Kulcsszavak: EMG izomaktivitás, futsal, krónikus boka instabilitás