Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=143644
MOB:2019/2
Szerzők:Unal, Yasemin; Murat Kara; Genc, Fatma; Kara, Murat; Ozturk, Dilek Aslan; Gomceli, Yasemin Bicer; Kaynar, Taner; Tosun, Kursad; Kutlu, Gulnihal
Tárgyszavak:EPILEPSIA, HALÁNTÉKLEBENYI; GENETIKA; METILÁLÁS; DNS
Folyóirat:Ideggyógyászati Szemle - 2019. 72. évf. 5-6. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati-szemle/archivum]


  The methylation status of NKCC1 and KCC2 in the patients with refractory temporal lobe epilepsy = Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában  / Yasemin Unal [et al.]
  Bibliogr.: p. 185-186. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.18071/isz.72.0181
  In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2019. 72. évf. 5-6. sz., p. 181-186. : ill.


Cél - A metiláció kulcsfontosságú a DNS epigenetikai módosítása során. Az epilepsziában fontos a metiláció szerepe, olyannyira, hogy az is felmerül: a DNS-metiláció közreműködik a rohamokra való fogékonyság kialakulásában, továbbá a betegség fenntartásában is. Vizsgálatunkban elemeztük a refrakter temporalis epilepsziával asszociált KCC2 (SCL12A5) és NKCC1 (SCL12A2) gének metilációs státuszát. Anyagok és módszerek - 38, video-EEG-monitorral diagnosztizált temporalis epilepsziában szenvedő beteget és 32 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. A 38 betegből 23 volt férfi, 15 nő; 27-en unilaterális temporalis epilepsziában (9 jobb oldali, 18 bal oldali), 11-en kétoldali temporalis epilepsziában szenvedtek. A vizsgálati és a kontrollcsoportban egyaránt elemeztük a KCC2 (SCL12A5) és NKCC1 (SCL12A2) gének promoter régióinak metilációs státuszát. A kérdéses régiókat PCR-rel amplifikáltuk és piroszekvenálással elemeztük. Eredmények - Szignifikáns kapcsolat mutatkozott a temporalis epilepszia és az NKCC1 metilációja között. Mindazonáltal, nem volt kapcsolat a temporalis epilepszia és a KCC2 gén metilációja között, továbbá nem találtunk összefüggést az epileptogén fókusz elhelyezkedése (jobb vagy bal oldali unilaterális, illetve kétoldali temporalis epilepszia), valamint a metilációs státusz között sem. Nem mutatkozott kapcsolat a temporalis epilepszia, a KCC2, NKCC1 gének metilációs státusza, valamint a koponya-MRI-n ábrázolódó mesialis halántéki sclerosis, a fejet ért trauma vagy a lázgörcs között sem. Következtetés - A refrakter temporalis epilepszia hátterében az NKCC1 metilációja állhat. További nagy esetszámú vizsgálatokra van szükség, mivel korlátozott adattal rendelkezünk a DNS metilációjával kapcsolatosan refrakter temporalis epilepszia esetében. Kulcsszavak: génmetiláció, temporalis epilepszia, refrakter epilepszia, KCC2 (SCL12A5), NKCC1 (SCL12A2)