A szerző összefoglaló közleményében ismerteti a földimogyoró-allergia diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket. Bemutatja a molekuláris allergiadiagnosztika szerepét a magas anafilaxiakockázatú páciensek minél pontosabb azonosításában, kiemelve az Ara h2 molekuláris komponens jelentőségét. Ismerteti az úttörő jelentőségű LEAP-klinikai vizsgálat eredményeit, valamint az ezekre épülő, a földimogyoró-allergia primer prevencióját célzó új, csecsemő-hozzátáplálási stratégiát. A szigorú allergénkerülésen és az adrenalin-autoinjektorral való ellátáson túl, bemutatja az immuntolerancia kialakítását célzó új kezelési lehetőségeket, az orális immunterápiát és az epicutan földimogyoró-tapasz alkalmazását.