Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=142947
MOB:2019/2
Szerzők:Krizsán Szilvia; Dénes Zsófia; Gángó Ambrus; Gerecs Bence; Demeter Judit; Nagy Zsolt; Tárkányi Ilona; Masszi Tamás; Farkas Péter; Masszi András; Szombath Gergely; Benedek Szabolcs; Várkonyi Judit; Horváth Laura; Radványi Gáspár; Takács István; Hamed, Aryan; Lázár Zsolt; Süveges Erzsébet; Kárpáti Ágnes; Plander Márk; Szendrei Tamás; Pál Katalin; Gurzó Mihály; Jakucs János; Egyed Miklós; Bödör Csaba
Tárgyszavak:LEUKAEMIA MYELOCYTICA; GENETIKA; MUTÁCIÓ; ELŐREJELZÉS; TERÁPIA
Folyóirat:Hematológia - Transzfuziológia - 2019. 52. évf. 2. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/2068/2068-overview.xml]


  Visszatérő genetikai eltérések vizsgálata akut myeloid leukémiában az új célzott terápiák tükrében / Krizsán Szilvia [et al.]
  Bibliogr.: p. 104-105. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/2068.2019.52.2.3
  In: Hematológia - Transzfuziológia. - ISSN ISSN 0324-7309. - 2019. 52. évf. 2. sz., p. 96-105. : ill.


Az akut myeloid leukémia (AML) osztályozásának és rizikóbecslésének alapjául a citogenetikai eltérések szolgálnak, azonban az elmúlt években az új generációs szekvenálásnak (NGS) köszönhetően nagy előrelépések történtek az AML genomszintű feltérképezésében. Az újonnan megismert genetikai eltérések diagnosztikus és prognosztikus jelentőséggel bírnak, így mára a nemzetközi ajánlásokba is felvételre kerültek. Az AML kezelése terén az elmúlt évtizedekben nem következett be jelentős változás, azonban a visszatérő génmutációk azonosítása révén több célzott terápiás gyógyszer került kifejlesztésre. Jelen tanulmányunk célja a hazai AML-es betegpopulációban előforduló citogenetikai és molekuláris genetikai eltérések gyakoriságának meghatározása, különös tekintettel azokra a mutációkra, melyekkel szemben már léteznek célzott terápiák. 329 AML-es beteg esetében végeztük el az IDH1, IDH2 és FLT3-TKD mutációanalízist hagyományos Sanger-szekvenálással, míg az FLT3-ITD, NPM1 és CEBPA mutációs státusz, valamint a citogenetikai vizsgálatok eredményei rendelkezésünkre álltak, mivel a diagnosztikus rutin részét képezik. Az általunk vizsgált betegpopuláció 51,4%-ában mutattunk ki kromoszómaeltérést, melyek közül leggyakrabban a -5/ del(5q) (10,6%), 8-as triszómia (7,9%), a t(15;17) (7,9%) valamint a -7/del(7q) (7,5%) fordult elő, míg a betegek fennmaradó 48,6%-a normál kariotípussal rendelkezett. A mutációanalízis eredményeképpen a betegek 7,0%-ában volt kimutatható az IDH1-, 13,4%-ában az IDH2-, 5,8%-ában az FLT3-TKD-, 22,4%-ában FLT3-ITD-, 27,3%-ában NPM1-, valamint 7,1%-ában CEBPA-mutáció. A genetikai eltéréseken alapuló Európai LeukémiaNet (ELN) 2017-es ajánlása szerint elvégzett rizikóbesorolás során szignifikáns különbség volt kimutatható a rizikócsoportok túlélése között: a medián teljes túlélési idő a kedvező rizikócsoportban 34,7 hónap, az intermedier rizikócsoportban 10,0 hónap, míg a kedvezőtlen rizikócsoportban 3,7 hónap volt (p < 0,0001). Eredményeink azt mutatják, hogy az AML-es betegek közel fele hordoz olyan génmutációt, mellyel szemben már rendelkezünk célzott terápiával. Reményeink szerint a jövőben további támadáspontok is azonosításra kerülnek, és ezáltal az AML-es betegek kezelésében is megvalósulhat a mutációs státuszon alapuló személyre szabott célzott kezelés, ami megnövelheti a betegek várható élettartamát.  Kulcsszavak: akut myeloid leukémia, mutációanalízis, prognosztika, célzott terápia