A cystás fibrosisos betegek várható élettartama évről évre nő. Ebben nagy szerepet játszik a korai diagnózis és a hatékonyabb, elsősorban még tüneti terápia. A betegség hosszú távú kórlefolyásának nyomon követése egyre fontosabb. Célkitűzésünk - a spektrumbetegségnek tekinthető kórképben - az aktuális betegség súlyossági stádiumának meghatározása több klinikai és radiológiai paraméter rögzítésével. Az objektivizálható paramétereket pontokkal értékeltük. A 2016-ban átdolgozott Lombay-Sólyom-féle radiológiai és a jelen munka érdekében kidolgozott Sólyom-féle klinikai pontrendszer segítségével 62 cystás fibrosisos beteg állapotát mértük fel, és elemeztük részletesen. A vizsgált betegeket 2 csoportba soroltuk (A-csoport: N=19, klinikai megítélés szerint súlyosabbak; 8-csoport: N=43, klinikai megítélés szerint enyhébbek). Az összehasonlítás során párhuzamosan mutatjuk be a betegek klinikai és radiológiai érintettségét. A két rendszer együtt alkalmazásával az aktuális klinikai állapot reálisabban ítélhető meg. Ugyanakkor megállapítható, hogy a genotípus alapján a kórlefolyás nem minden esetben jósolható meg, jeléül annak, hogy megvalósulását a fenotípusban számos egyéb, genetikai és környezeti faktor befolyásolhatja. Ebben döntő szerepe van az alkalmazott terápia minőségének, valamint a beteg és a család együttműködésének.  Kulcsszavak: cystás fibrosis, Lombay-Sólyom-féle radiológiai és Sólyom-féle klinikai pontrendszer, képalkotás, állapotfelmérés, súlyosság megítélése