Módszer: Youngs és Canter (2012) interjúmódszerét alkalmaztuk kutatásunk során, melynek eredményeként kimutattuk a magyar bűnelkövetők mintájában is azt a négy narratívatípust (Bosszúálló, Profi, Tragikus hős, Áldozat), amelyet a szerzők leírtak (vö. Boros, Kovács, Zs., Patyi, Szucsáki és Kovács, K., 2017). Kiegészítettük a típusok jellemzését a bűncselekmény-narratíva, a kriminális előtörténet és demográfiai adatok alapján. Megvizsgáltuk a négy narratívatípus érzelmi szerveződését. Az érzelmi kérdőív kvantitatív elemzését és a narratívumok tartalomelemzését végeztük el. Eredmények: A bűncselekmény közben átélt érzelmi élményről való utólagos beszámolóban az érzelmek a hatalom dimenziója mentén szerveződnek. A Profik esetében kevesebb negatív érzelem jelenik meg, mint a többi három típusnál. Az életnarratívum megkonstruálása az elvárt jellegzetességek szerint alakult, a Profik a redemptív, pozitívba hajló, a Bosszúállók a kontaminációs, negatívba hajló narratívaszerveződést mutatták, míg az Áldozatok elhárító jelleggel a negatív eseményeket ignoráló, kizárólag a pozitív eseményekre fókuszáló történetszövést preferálták. Következtetések: A bűnelkövetők narratívaszerveződésében jól azonosíthatók az identitás-konstruálás érzelmi vetületei, amelyek segítségünkre lehetnek a társadalmi visszailleszkedési programok megtervezésében.  Kulcsszavak: bűncselekmény-narratíva, tartalomelemzés, élettörténet, identitás, érzelmek