Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=135163
MOB:2019/2
Szerzők:Kecskeméti Nóra; Gáborján Anita; Szőnyi Magdolna; Küstel Marianna; Baranyi Ildikó; Molnár Mária Judit; Tamás László; Gál Anikó; Szirmai Ágnes
Tárgyszavak:GYERMEK; COCHLEARIS IMPLANTÁTUM; HALLÁSKÁROSODÁS, RÉSZLEGES
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2019. 160. évf. 21. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Halláscsökkenést okozó etiológiai tényezők cochlearis implantáción átesett gyermekekben / Kecskeméti Nóra [et al.]
  Bibliogr.: p. 827-828. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2019.31398
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2019. 160. évf. 21. sz., p. 822-828. : ill.


Bevezetés: Veleszületett halláscsökkenés 1000 újszülöttből 1-3 esetben fordul elő. A gyermekkori súlyos fokú percepciós halláscsökkenés hátterében számos ok szerepelhet. Az esetek döntő százalékában genetikai eredet valószínűsíthető, de emellett lehet infekció, fejlődési rendellenesség és egyéb szerzett megbetegedések is. Célkitűzés: Célunk volt a Semmelweis Egyetem Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikáján a 18 év alatti, cochlearis implantáción átesett betegek között az etiológiai tényezők előfordulási arányának felmérése. Módszer és eredmények: A halláscsökkenés okát betegeink 62,9%-ában meg tudtuk határozni. A leggyakoribb etiológia a gap junction protein ß-2 gén c.35delG patogén mutációja, mely a vizsgált populációban 38,8%-os allélfrekvenciát mutatott. Emellett az infektív eredet (10,1%), a meningitishez, illetve a cytomegalovirusfertőzéshez társuló halláscsökkenés fordult elő nagyobb százalékban. Betegeink 79,7%-a részesült a beszédfejlődés lezáródását megelőzően műtéti rehabilitációban, a veleszületett halláscsökkent gyermekek 11,2%-a azonban továbbra is későn diagnosztizált eset volt. Következtetés: Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyermekkori súlyos fokú halláscsökkenés esetén fontos a genetikai eredet tisztázása. Az időben megkezdett rehabilitáció a gyermek egész életére hatással van, késői implantáció esetén a gyermek beszédfejlődése jelentősen elmarad. A késői implantációk magas aránya a 2015-ben bevezetett új újszülöttkori hallásszűrés-protokollal, valamint az orvoskollégák megfelelő tájékoztatásával és a betegeknek a megfelelő centrumba történő irányításával várhatóan csökkenthető.  Kulcsszavak: cochlearis implantáció, etiológiai tényezők, gyermekkori halláscsökkenés, súlyos fokú sensorineuralis halláscsökkenés