Az előrehaladott nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) ellátása, a daganat kialakulásában szerepet játszó molekuláris mechanizmusok feltérképezésének köszönhetően (irányító/driver mutációk és immuncélpontok ismerete), valamint az ezekre ható gyógyszerek, nevezetesen a célzott terápiás készítmények és ellenőrzőpont-inhibitorok megjelenésével az elmúlt néhány évben drámaian megváltozott. Éppen ezért az újonnan diagnosztizált, előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél a potenciálisan jelentős molekuláris rendellenességek tesztelése még a kezelés megkezdése előtt elengedhetetlenül fontos. Ez a folyamat szoros együttműködést kíván a sebész patológus, a molekuláris patológus és a klinikai onkológus között, annak érdekében, hogy a biopsziával nyert minta feldolgozása során a lehető legtöbb információhoz hozzájussanak a szakemberek. A cikkben a szerző egy olyan megközelítést javasol az újonnan diagnosztizált előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek aktuális állapotának felméréséhez, amellyel a legjobb kezelési lehetőségeket tudják meghatározni minden beteg számára.