Az egyén egészségállapotát az egyes betegségekben a prevalencián túl leginkább a mortalitási adatok, az elvesztett életévek, valamint a születéskor és 60 éves korban várható élettartam jellemzik. 1950 óta világunkban az összes halálozás abszolút számban folyamatosan növekedett, azonban minden évben egyre nagyobb méretű csökkenés alakult ki az egyes korcsoportokban, kiemelten a 20-40 évesek között. Minden életcsoportban a kardiovaszkuláris betegségek a teljes halálozás domináló tényezői. Az elmúlt két évtized alatt a kardiovaszkuláris betegségek esetén a 100 000 lakosra vonatkoztatott halálozás, valamint az elvesztett életévek - különösen reumás szívbetegség, stroke, iszkémiás szívbetegség, valamint cardiomyopathia terén - szignifikánsan csökkentek. A hazai mortalitási és vesztett életévekre vonatkozó adatok - bár folyamatosan javultak - nagymértékben rosszabbak a fejlett európai országok megfelelő jellemzőinél. A pozitív irányú világtrendek magyarázatát egyrészt az egészségügyi technológia jelentős fejlődése, a hatásos gyógyszerek alkalmazása, valamint - a világot folyamatosan sújtó gazdasági, környezeti és egyéb katasztrófák ellenére - az egészségügybe fektetett beruházások növekedése adja. Fontos tény, hogy a világban és hazánkban is végre magas szintű fejlesztési tervek készültek és készülnek. Erre utal a születéskor és 60 éves korban várható élettartam lassú, de folyamatos növekedése, amely remélhetően folytatódik a további években is.  Kulcsszavak: kardiovaszkuláris betegségek, halálozás, vesztett életévek, várható élettartam, epidemiológia