Célkitűzések: A szerzők a Magyar Nőorvos Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának vezetőségi tagjaiként előretekintő adatgyűjtéssel kívánták felmérni az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió összes szülészeti és nőgyógyászati fekvőbeteg-ellátó egységének 2017. évi forgalmi adatait. Az országos adatokkal való összehasonlítás célja a lakosságarányos és a tényleges szülészeti eredmények viszonyának meghatározása volt. Anyag és módszer: Az előretekintő adatgyűjtés a szokásos Tauffer-statisztikán túl olyan elemekkel bővült amelyek a korábban hiányzó adatokat - például nem műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek, ikerszülések közötti kora és érett szülések megoszlása, császármetszések vezető indikációi, epidurális érzéstelenítés előfordulása - is figyelembe véve, lehetőséget ad a szülészeti tevékenység részletesebb bemutatására. Nőgyógyászati tevékenységük átfogó értékeléséhez részletes adatgyűjtést vezettek be a nőgyógyászati műtétek indikációs és technológia csoportokon belüli részletezésére, valamint a nőgyógyászati onkológiai tevékenység epidemiológiai és műtéti kezelésével kapcsolatos indikátorainak feltárására. Eredmények: Az északkelet-magyarországi ikerrégió lakossága 2017-ben Magyarország lakosságának 27,8%-át adta. Itt az ország összes szülésének 30,0%-a (27 012), a spontán vetélések 38,2%-a, az abortuszok 38,8%-a és a méhen kívüli terhességek 30,5%-a került ellátásra, a spontán hüvelyi szülések 33%-a, a császármetszéseknek pedig 25,9%-a területünkön zajlott. Az országos császármetszés-frekvencia 40,1%, az északkeleti ikerrégióban 34,1% volt. A koraszülés-frekvencia 8,1%-nak (ezek egyötöde indukált koraszülés), a koraszülöttségi ráta pedig 8,9%-nak bizonyult. A régió koraszülöttségi frekvenciája az országos átlag 115%-ának megfelelő. A hüvelyi szülések 8,5%-ában epidurális érzéstelenítés és 1,1 %-ában vákuumextrakció történt. A regionális 6,6 ezreléke és az országos 6,3ezrelékes perinatálís mortalitási adatok kedvező tendenciát mutattak. A fekvőbeteg-ellátó egységekben 20 843 nőgyógyászati műtét történt. Közöttük 1427 nyílt hasi, 428 hüvelyi és 393 laparoszkópos méh-, illetve méhtest-eltávolítás történt. Az összes laparotomiák számát (9219 császármetszés, 2758 laparotomia) figyelembe véve, a relaparotomiák aránya 0,4% (52 eset) kifejezetten alacsony volt a régióban. A 2188 laparoszkópos műtétek döntő többsége operatív beavatkozás volt. Jelentősen emelkedett a laparoszkópos méheltávolítások száma. A műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek 80%-ában endoszkópos műtéti megoldás történt. A 2017-es adatok alapján, a régióban továbbra is alacsony a méhnyakrákos esetek (100 000, lakosra ÉKM 7,9; EUR 12,8; HU 11,5) és csökkent a méhtestrákos esetek (100 000, lakosra ÉKM 6,5; EUR 16,7; HU 15,3) előfordulása is. A petefészekrák előfordulása szintén csökkent (100 000, lakosra ÉKM 4,2; EUR 13,7; HU 14,3), és az esetek 40%-a került felismerésre korai stádiumban. A szeméremtest-rák incidenciája nem változott a hazai és az európai morbiditási adatokhoz (EUROSTAT 2010) képest. A stádium-megoszlás a nemzetközi statisztikákhoz hasonló, de petefészekrák vonatkozásában kedvezőbb képet mutat. Következtetések: A 2017-es regionális és országos adatok alapján a hat megyét magában foglaló északkelet-magyarországi régióban a lakosság létszámához viszonyítva magasabb a szülésszám, gyakrabban fordult elő spontán vetélés, művi vetélés és méhen kívüli terhesség. A régió szülészeti fekvőbeteg-ellátó intézményeiben a császármetszés-frekvencia lényegesen alacsonyabb volt, a koraszülési és koraszülöttségi ráta pedig kevéssel volt az országos átlag alatt. A perinatális mortalitás értéke kismértékben kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de a régión belül széles határok között változik. Az operatív nőgyógyászatban a technológia átalakulása a korábbi évekhez képest is jelentős eltolódást mutat a minimálisan invazív sebészet felé. 2017-es adatok alapján a régióban továbbra is relatíve alacsony a méhnyakrákos, méhtestrákos és a petefészekrákos