A fizikailag inaktív életmóddal összefüggő megbetegedések megjelenésének és növekvő prevalenciájának egyik oka, hogy az ember napjainkra valamennyi technikai vívmányát az irányba fejlesztette, hogy élete könnyebb és kényelmesebb legyen, ami társadalmi szintű fizikai inaktivitást eredményezett. A fizikai inaktivitás számos betegség kialakulásáért felel, azaz a fizikailag inaktív életmóddal megnő bizonyos betegségek kialakulásának kockázata, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás, az elhízás, a magas vérnyomás vagy a stressz eredetű megbetegedések. A WHO becslései szerint a fizikai inaktivitás évente 3,3 millió halálesetért tehető felelőssé, vagyis a világon a negyedik vezető kockázati tényező. Ezen betegségek gyógyítása meghatározó arányát teszi ki az egészségügyi kiadásoknak. A fizikai inaktivitás emellett hozzájárul a produktivitás csökkenéséhez is. E két tényező nemzetgazdasági szinten óriási terhet ró a különböző országokra, így hazánkra is. Cikkünkben bemutatjuk a különböző országokban végzett, fizikai inaktivitással kapcsolatos kutatásokban számszerűsített betegségterhek adatait, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekre fókuszálva. Kitérünk azon kutatásokra is, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy az ülő életmódot (hosszú időn keresztül tartó tartós ülés, illetve pihenés) a fizikai aktivitás sem tudja teljes mértékben kompenzálni, így a hosszú ideig elhúzódó ülés jelentős kockázati tényezője a különböző kardiovaszkuláris betegségeknek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy olyan interdiszciplináris együttműködéseket valósítsunk meg, amely során több terület szakembereinek (közgazdaság-, orvos- és sporttudományok) közös munkájának eredményeként az egészséggazdasági költségek modellezhetővé válnak különböző változók mentén.  Kulcsszavak: fizikai inaktivitás; ülő életmód; egészségügyi kiadások; betegségek költségei