Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=143620
MOB:2019/1
Szerzők:Molnár István; Hegyi Gabriella; Kovács Zoltán; Kapócs Gábor; Szőke Henrik
Tárgyszavak:FÁJDALOM, KRÓNIKUS; PALLIATÍV KEZELÉS; FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS; ÉLETMINŐSÉG; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Ideggyógyászati Szemle - 2019. 72. évf. 1-2. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati-szemle/archivum]


  A palliatív jellegű neurálterápia hatása idült fájdalmak csökkentésében / Molnár István [et al.]
  Bibliogr.: p. 30-31. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.18071/isz.72.0023
  In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2019. 72. évf. 1-2. sz., p. 23-31. : ill.


Célkitűzés - Annak felmérése, hogy heterogén betegcsoportban a fájdalomterápia milyen szinten képes befolyásolni az idült fájdalmakat, ez milyen hatással van a betegek életminőségére, és az elért változások milyen összefüggésben állnak az életkorral és az alapbetegségekkel. A felmérés annak népegészségügyi vonzata miatt is aktuális. A vizsgálat módszere - Általános fájdalomambulancián végzett prospektív, nem randomizált, valós helyzetű, intervencionális, klinikai kohortvizsgálat, ami hat hónapon át zajlott. A fájdalom intenzitásának változását vizuális analóg skála (VAS) és az életminőségi változásokat rövidített formájú, egészséggel összefüggő életminőséget felmérő kérdőív (SF-36 HRQoL) alkalmazásával követtük. Mindkét módszer validált és nemzetközileg elfogadott. A kérdőívek kitöltését minden beteg saját kezűleg végezte - így önértékeléssel közöltek információt állapotukról. Minden beteg kezelés utáni eredményeit hasonlítottuk össze a kezelés előttiekkel. A különbségek alapján megállapított életminőségi változásokat a magyarországi egészséges populáció reprezentatív normáihoz viszonyítottuk. A vizsgálat alanyai - A felmérésben a betegek önkéntesen, saját elhatározásuk alapján vettek részt. A krónikus fájdalmakat kiváltó kórfolyamat, a betegek kora, neme nem korlátozta a vizsgálatba történő beválasztást. Eredmények - 231 beteg adatait értékeltük. Az alkalmazott fájdalomterápiás kezelések után a fájdalom intenzitásának csökkenése VAS alapján p = 0,002 szinten igazolódott szignifikánsnak. Az SF-36 HRQoL segítségével mért életminőségi változások férfiaknál p = 0,003, nőbetegeinknél p = 0,002 szignifikanciaszintű javulást igazoltak. A korrelációs együtthatók alapján az életminőségi változások a betegek életkorától és a fájdalmakat kiváltó alapbetegségek jellegétől függetlenül jöttek létre. Következtetések - Annak ellenére, hogy a fájdalomcsillapítás alapjában tüneti terápia, eredményeink arra engednek következtetni, hogy függetlenül a kezelt személyek életkorától, az alap- és kísérőbetegségek gyógyíthatóságától, a fájdalom csökkentése javít a betegek életminőségén.  Kulcsszavak: életminőség, krónikus fájdalom, fájdalomambulancia