Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=134409
MOB:2019/1
Szerzők:Szombati Ivett
Tárgyszavak:CSALÁD; TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS; PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2019. 160. évf. 1. suppl.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Szociális ellátások a társadalombiztosítási családtámogatás rendszerében / Szombati Ivett
  Bibliogr.: p. 47-48. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2019.31395
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2019. 160. évf. 1. suppl., p. 43-48. : ill.


Bevezetés és célkitűzés: A tanulmány - a rendszerváltástól napjainkig eltelt időszak adatait vizsgálva - a szociális ellátások közül a gyermekvállalással kapcsolatosan kifizetett és jelenleg az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének pénzbeli ellátásokat terhelő részét, annak változásait tekinti át, kiemelt figyelmet fordítva az ellátások változásaira, nemzetközi relációira. Adatok és módszerek: A kutatás keretében az Egészségbiztosítási Alap, a Központi Statisztikai Hivatal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Magyar Államkincstár adatainak elemzései és a szakirodalmi áttekintés során a magyar családpolitikai rendszer változásainak rendszerében elhelyezve elemezzük a szociális pénzbeli ellátások ezen csoportját. Eredmények: A magyar családpolitikát még napjainkban is alapvetően meghatározza a "3 évig otthon a gyerekkel" szemlélet. A gyermekkel otthon töltött hosszú időszak erősen megnehezíti az édesanyák munkaerőpiacról való időleges kilépését, majd visszailleszkedését, ami közvetlen hatást gyakorol a gazdaság termelékenységére. Bár a jelenlegi hazai szabályozás szerint az édesanya a gyermekgondozási díj teljes folyósítása mellett, már a kisgyermek 6 hónapos korától korlátlanul vállalhat munkát, a nyugat-európai országokkal összehasonlítva a részmunkaidős, valamint a távmunkában történő foglalkoztatás még mindig kezdetleges fázisban van. Felmérésünk szerint a magyar családok nagyobb része a gyermek megszületése után közvetlenül a gyermekgondozási segély ellátást veszi igénybe, tehát biztosítási jogviszony nélkül vállal gyermeket, így nem vesz részt a munkaerőpiaci folyamatokban. Amennyiben részt vesz is, még mindig magas a minimálbéren történő foglalkoztatás, ami ahhoz vezetett, hogy 2016-2017-ben a kétgyermekes kétkeresős családok 36%-a kényszerült a létminimum alatti jövedelemből élni. Következtetések: A vizsgált időszakban lezajló társadalmi, családpolitikai változások sajnálatos módon annak ellenére sem tudtak kellőképpen reagálni a demográfiai kihívásokra, hogy Magyarország - az európai és az OECD-országokkal összehasonlítva - kiemelkedően sokat költ családpolitikára.  Kulcsszavak: szociális pénzbeli ellátások, egészségügyi ellátórendszer