Bevezetés: a sztereotaxiás sugárkezelés (Stereotactic Body Radiation Therapy) széles körben alkalmazott eljárás a tüdő lokális rosszindulatú daganatainak kezelésében. Amely komplex immobilizációs rendszerekkel és négydimenziós információval párosítva képes csökkenteni a céltérfogat és a lokalizáció bizonytalanságait. Az elmozdulás követése nagy jelentőséggel bír a légzési mozgás által érintett tumorok kezelésében és a környező épszövetek dózisának csökkentésében. Célkitűzés: a tüdőrák sztereotaxiás sugárkezelése során a daganat amplitúdó változásának meghatározása 4D conebeam CT adatok alapján. Módszer: a tervezés során a makroszkópos céltérfogatot legalább három légzési fázisban határoztuk meg, egy szervmozgást figyelembe vevő céltérfogat létrehozásához az elkészült 4DCT sorozaton. Ezek után minden egyes frakciónál 4D conebeam CT készült a kezelés előtt és után. Az amplitúdó értékeket a koordináta rendszer mindhárom irányban rögzítettük. Eredmények: a vizsgált amplitúdó értékek korrelálnak a betegrögzítési metódusokkal és a légzési kitérést csökkentő eljárásokkal. A daganatok amplitúdójának variabilitását a 4D conebeam CT sorozatok követésével vizsgáltuk a kezelési ciklusok során. Az elemzés kimutatta a szabad lélegzést biztosító rögzítés megvalósíthatóságát. A hasi kompresszió hatékony módszernek bizonyult a daganat mozgás amplitúdójának csökkentésére. Betegcsoportunkban a korreláló kezelés előtti és utáni értékek azt mutatták, hogy a komplex immobilizációs rendszerek a négydimenziós adatokkal kombinálva képesek kezelni a daganat amplitúdójának változásait egy frakción belül és a hasi kompresszió képes csillapítani a tumorok mozgását egy szűkebb területre, ami a mozgási biztonsági margó térfogatának csökkentéséhez vezet. Összegzés: a komplex immobilizációs rendszerek négydimenziós adatokkal történő kombinálása képes a daganat amplitúdójának kontrollálására a kezelési frakciók alatt.  Kulcsszavak: sztereotaxia, tüdőrák, tumor amplitúdó, 4D conebeam CT, immobilizáció