Lassan 30 évvel a rendszerváltás után több mint egy generációnyi fiatal nőtt fel, mely nem tapasztalta meg a megelőző évtizedek negligáló attitűdjét a homoszexuális emberek irányában. A mai kor gyermeke szabadabban lélegzik és gyűjt információt, impulzusokat, barátokat, ha a többségitől eltérő meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű lelkületet feltételezi magáról. Az egyik újabb forrás szerint bármely iskola 1000 tanulója közül 100 meleg, leszbikus vagy biszexuális, 10 transzszexuális és 1 diák interszexuális. Az adatok egy az egyben nem feleltethetők meg a hazai LMBT serdülők és felnőttek lélekszámára nézve, de a növekvő tendenciákat jól tükrözik. Ha a gyermek családi háttere elutasító nézeteket vall, a gyermek nagy valószínűséggel magára marad az önexploráció útvesztőiben. A házi gyermekorvosok a társadalom negatív minősítése miatt stigmatizálódó, kiszolgáltatott, egyébként egészséges fiataljainak sikeres felnőtté válását volnának hivatottak támogatni a kisebb-nagyobb méretekben elutasító családi és iskolai környezetben.