Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=138652
MOB:2018/4
Szerzők:Pachner Orsolya; Lendvay Zsófia
Tárgyszavak:TERHESSÉG; ANYA; APAI MAGATARTÁS; CSALÁD
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2018. 59. évf. 5. sz.
[https://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes ]


  Az anyai attitűdöt befolyásoló családi tényezők / Pachner Orsolya, Lendvay Zsófia
  Bibliogr.: p. 32-33. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v59i5.324
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2018. 59. évf. 5. sz., p. 26-33. : ill.


Bevezetés: A pozitív anyai hozzáállás, az egészséges anya-magzat kapcsolat, közvetve az anya és a baba lelki egészségének alapja. Az anya viszonyulását magzatához számos tényező, köztük a család jellemzői jelentősen befolyásolhatják. Kutatásunk célja feltérképezni a várandós nők társas támogatottságát, párkapcsolati elégedettségét, hogy milyen összefüggésben állnak ezek a kapcsolati tényezők az anyasághoz való viszonyulásukkal. Az anyai attitűd mellett a várandós nők által észlelt apai attitűd mértékét is vizsgáljuk, illetve a védőnő családot támogató szerepét. Módszertan: Célcsoportunk 18 év feletti, párkapcsolatban élő várandós nők voltak (n=547), átlag életkoruk 28,7 (SD=5,3) év. Saját szerkesztésű kérdőívünk - mely a demográfiai adatokra, anyai és apai attitűdre, védőnővel való együttműködésre tartalmazott kérdéseket - mellett két standard kérdőívet alkalmaztunk az adatgyűjtés során, a Kapcsolati Elégedettség Skálát és a Társas támogatás kérdőívet. Az alábbi statisztikai módszereket használtuk az adatelemzés során: X2-próba, független mintás t-próba, korreláció analízis (Spearman, Pearson), egyszempontú független mintás varianciaanalízis. Eredmények: Vizsgálati mintánkban az anyai attitűd független volt a családi állapottól (p=0,249) és a párkapcsolati elégedettségtől (r=0,028; p=0,507), viszont szignifikáns, de elhanyagolható mértékű pozitív összefüggést mutatott a társas támogatás mértékével (r=0,105; p=0,014) és a szülővel való kapcsolat erősségével (r=0,135; p<0,001). Az első babájukat váró (p=0,009), illetve a babát tervező (p<0,010) nők szignifikánsan magasabb anyai attitűdöt mutattak. Az észlelt apai attitűd jelentősen magasabb volt a házastársi kapcsolatokban (p=0,003), illetve a tervezett várandósság esetén (p<0,010),közepes pozitív korrelációt mutatott a párkapcsolati elégedettséggel (r=0,642; p<0,001), és gyenge együttjárást a társas támogatás mértékével (r=0,229; p<0,001) valamint az anyai attitűddel (r=0,292; p<0,001). A védőnői tanácsadáson való közös részvétel összefüggést mutatott az anya által észlelt magasabb apai attitűddel (p<0,001) és párkapcsolati elégedettséggel (p=0,002). Következtetések: Tekintettel arra, hogy a tervezett fogantatások esetén magasabb mind az anyai, mind az apai attitűd, érdemes lenne a családtervezésre nagyobb hangsúlyt fektetni. Az észlelt apai attitűd összefüggésben áll a párkapcsolati elégedettséggel, a védőnői tanácsadáson való közös részvétellel és gyengébb mértékben az anyai attitűddel. Így a párkapcsolat megerősítése, illetve a tanácsadáson való közös részvétel az apai attitűd növelésén keresztül segíthet a pozitív anyai attitűd kialakításában.  Kulcsszavak: várandósság; anyai attitűd; apai attitűd; párkapcsolati elégedettség