Az orvostudomány fejlődésének egyik elengedhetetlen pillére a társklinikák, a rokon szakterületek munkájának, módszereinek, diagnosztikus és terápiás módszereinek, tudományos és oktatói tevékenységének minél szélesebb körű megismerése. A XX. század első kétharmada nagyon kevés lehetőséget nyújtott a nemzetközi ismeretszerzésre. Egy-egy kivételes ösztöndíj pl. a bécsi Collegium Hungaricum vagy egy személyes meghívás csupán egy-egy személyt juttatott szakmai ismeretekhez. A II. világháború utáni két évtizedben a "vasfüggöny" a tanulmányutak előtt is beszűkítette, elzárta a kapukat. A hetvenes évektől kezdve kisebb-nagyobb rések támadtak a "függönyön" és ettől kezdve az egyéni ambíciók, leleményességek és személyes, baráti kapcsolatok mind nagyobb szerepet kaptak tanulmányutak, nemzetközi szintű tudományos fórumok szervezésében, intézetek, klinikák közötti kollaborációk kialakításában.