Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=136767
MOB:2018/4
Szerzők:Kondor Judit; Széll Anna; Tihanyi József
Tárgyszavak:GERINC; MOZGÁS; BIOMECHANIKA; TERÁPIA
Folyóirat:Biomechanica Hungarica - 2018. 11. évf. 2. sz.
[https://biomechanica.hu/index.php/biomech/issue/archive]


  Az aktív elongációs technika akut hatása a gerincoszlop morfológiai jellemzőire / Kondor Judit, Széll Anna, Tihanyi József
  Bibliogr.: p. 39-41. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.17489/2018/2/05
  In: Biomechanica Hungarica. - ISSN 2060-0305, eISSN 2060-4475. - 2018. 11. évf. 2. sz., p. 31-41. : ill.


A gerinc elongációját, vagyis a hosszirányú aktív megnyúlását vizsgáltuk. Ez az egyszerű, aktív mozgás a gerinc szagittális görbületeiben látható elváltozásokat produkál, melyeket a Spinal Mouse elektromechanikai eszközzel mértünk. Az eszköz minden mozgásszegmentet mér a cervicalis 7-től a sacralis 1 csigolyáig a szagittális síkban és a gerinc hosszát is. 27 vizsgálati alanyunk volt (n = 13) férfi és (n = 14) nő, akik közül (n = 9) már ismerte és használta is az elongációt. Tanulmányunk célja az volt, hogy igazoljuk a gerinc, illetve a thoracalis és lumbális görbületek változásait az elongáció közben. Majd ebből levonni következtetéseket a gerinc mély stabilizátor izmainak - a multifiduszoknak - biomechanikai funkcióira vonatkoztatva. További célunk a terápiás megközelítések fejlesztése a biomechanikai központ spinális kontrolljában, azaz a pelvico lumbális szegment stabilizációjában. Az ideális testtartás megfogalmazása nagy vitát szül a gyógytornászok vagy más mozgással foglalkozó szakemberek között. Pedig a helyes tartás adja az alapját minden stabilizációs tornaanyagnak. Eredményeink a gerinc hosszát illetve szignifikáns különbséget (p = 0,001) mutattak elongáció közben a TUD - elongációt ismerte - és a NEMTUD - először csinálta- csoportok között. Minden alany esetében mutatkozott növekedés a (p = 0,02) az elongált gerinchosszban a normál, saját testtartás gerinc hosszához képest. Jelentős csökkenés (p = 0,001) mutatkozott az elongált thoracalis görbület és a normal/saját thoracalis kifózis között is. De nem volt szignifikáns különbség (p = 0,24) a lumbális szakasz lordózisának változásában. A lumbális görbületekben egyértelmű csökkenést találtunk ugyan mindkét csoportban szegmentálisan is, de nem volt statisztikailag jelentős változás (p = 0,917) kimutatható. Következtethetünk a lumbális viszonyulások és a spinális kontroll hatására és arra is, hogy a Spinal Mouse nem a legmegfelelőbb eszköz a lumbális szakaszban történő mozgástani változások mérésére az elongáció alatt, az erre a gerincszakaszra jellemző neuromuszkuláris sajátosságok és a biomechanikai természete miatt.  Kulcsszavak: aktív elongáció, szagittális görbületek, pelvicolumbális stabilitás, spinalis kontroll, spinal mouse, multifidus, ultrahang feedback