Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=136011
MOB:2018/4
Szerzők:Hanoglu, Lütfü; Khanmammadov, Elmir; Demirci, Sema; Altin, Ümmühan; Kirbas, Dursun; Hanoglu, Taha; Yulug, Burak
Tárgyszavak:AGYI VÉRKERINGÉS; INFARCTUS; COGNITIÓS ZAVAROK; KÖVETÉSES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Ideggyógyászati Szemle - 2018. 71. évf. 9-10. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati-szemle/archivum]


  Anterior cerebral artery infarcts; two years follow-up study = Az arteria cerebri anterior infarktusai; kétéves utánkövetéses vizsgálat / Lütfü Hanoglu [et al.]
  Bibliogr.: p. 335-336. - Abstr. hun., eng. -  DOI: https://doi.org/10.18071/isz.71.0331
  In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2018. 71. évf. 9-10. sz., p. 331-336. : ill.


Cél - Az arteria cerebri anterior (ACA) infarktusai az arteria communicans anterior által biztosított párhuzamos keringés következtében nagyon ritkák. Nagyon kevés vizsgálat foglalkozik az ACA infarktusainak hosszú távú utánkövetési eredményeivel, etiológiájával, klinikai sajátosságaival, prognózisával. A szakirodalomban a legtöbb tanulmány néhány hónaptól egy évig tartó utánkövetésről számol be. Betegek és módszerek - Összesen 27, ACA-infarktust szenvedett beteg vett részt a vizsgálatban (14 nő, 13 férfi). A 45-89 éves kor közötti betegek átlagos életkora 68,5 év volt. Eredmények - Négy beteg (14,8%) esetében kétoldali ACA-infarktus, 11 beteg (40%) esetében jobb, 12 beteg (44%) esetében bal oldali ACA-infarktus következett be. Az első kivizsgálás során 15 betegnél (55,5%) apátia, 13 betegnél (48%) incontinentia, 11 betegnél (40,7%) aphasia, kilenc betegnél (33,3%) primitív reflex volt kimutatható, hat beteg (22,2%) elhanyagolástól szenvedett. Az egyéves utánkövetési periódus végén öt betegnél (22,7%) apátia, hat betegnél (27,2%) incontinentia, egy betegnél (4,5%) primitív reflex és egy betegnél (4,5%) tartós aphasia volt kimutatható, továbbá egyetlen beteg sem szenvedett elhanyagolástól. Következtetés - A korábbi szakirodalomhoz képest viszonylag hosszú távú (három hónap - 30 hónap) utánkövetéses vizsgálat eredményeit mutatjuk be 27, ACA-infarktust szenvedett beteg esetében, a klinikai adatok feltárják az etiológiát, a speciális klinikai tünettant (ezen belül a beszédzavarokat is) és a prognózist. Bemutatjuk, hogy az ázsiai és az európai populációk esetében eltérés figyelhető meg az ACA-infarktus etiológiai tényezői között. Az ACA-infarktusok során gyakorta bekövetkező beszédzavarokkal kapcsolatban a vizsgálat eredményei összhangban vannak azokkal a korábbi megállapításokkal, miszerint ez a klinikai kép több, mint valódi aphasia, és általános hypokinesiával, valamint a pszichomotoros aktivitás csökkenésével jár együtt.  Kulcsszavak: arteria cerebri anterior infarktus, neurokognitív diszfunkció, motoros diszfunkció, Rankin-skála, TOAST-beosztás