Bevezetés: Az elektrokonvulzív kezelés (ECT) - használatának hatékonysága ellenére - egyre inkább háttérbe szorul Magyarországon. Vizsgálatunkban az ECT-kezelés magyarországi hozzáférhetőségének akadályait képező körülmények felmérését tűztük ki célul. Módszerek: a vizsgálatot az ECT-használat felmérésére irányuló kutatás részeként végeztük, melyben egy huszonöt és egy hat kérdésből álló, félig strukturált kérdőívet küldtünk az ország aktív pszichiátriai osztályaira. A második kérdőívet az ECT-t nem használó osztályokon töltötték ki. A kérdések az ECT mellőzésének okaira, az ECT-kezelésre szoruló betegek ellátására vonatkoztak. Eredmények: 2014-ben 31 osztályon egyáltalán nem használták az ECT-t. 12 osztályvezető válaszolta azt, hogy nem fordult meg olyan beteg az osztályán, aki ECT-kezelésre szorult volna. További 12 osztályról a feltételek hiánya miatt más osztályokra helyeztek át ECT-kezelésre betegeket. Végül találtunk négy olyan osztályt, ahol nincsenek meg az ECT-kezelés feltételei, bár vannak az osztályon ECT-kezelésre szoruló betegek, de nem helyezik át őket olyan osztályra, ahol végeznek ECT-t. A feltételekre kérdezve 17 osztály jelezte az ECT-berendezés, 12 az aneszteziológus, hat a finanszírozás, öt pedig a megfelelő képzettséggel rendelkező szakember hiányát. Következtetés: Az ECT-kezelést végző osztályok száma 20%-kal csökkent 2002 és 2014 között. A csökkenés okai közül a legjelentősebb a megfelelő ECT berendezés, illetve az ehhez szükséges forrás hiánya. További anyagi ok a kezelés önálló finanszírozásának hiánya, valamint az aneszteziológus hiányának is lehetnek anyagi okai. Az anyagi okok mellett az ECT-kezelés alkalmazásához szükséges tapasztalat hiánya is megjelent 5 esetben a módszer alkalmazásának akadályaként. A feltárt problémák megoldását jelentené az ECT-kezelés centralizálása és a kezelésre szoruló betegek számára egyértelmű betegutak kialakítása. Kulcsszavak: elektrokonvulzív kezelés, hozzáférés, akadályok