A szerzők dolgozatukban bemutatják a vizeletinkontinencia típusait, előfordulási gyakoriságát, kivizsgálásának és a kezelésének korszerű lehetőségeit. Kitérnek a háziorvosi gyakorlatban alkalmazható vizsgálatokra és terápiás módszerekre. Az összefoglaló elsődleges mondanivalója, hogy a vizeletinkontinencia kórismézését és kezelését már az alapellátás szintjén el lehet és el kell kezdeni, hisz csupán az alapvizsgálatok segítségével egyértelműen nem besorolható esetek - a súlyos, illetve a komplikált vizeletinkontinencia - igényelnek azonnali szakorvosi beutalást.