Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=137578
MOB:2018/3
Szerzők:Rutka Mariann; Farkas Klaudia; Bor Renáta; Szepes Zoltán; Bálint Anita; Milassin Ágnes; Fábián Anna; Szántó Kata; Nagy Ferenc; Molnár Tamás; Matúz Mária; Nyári Tibor
Tárgyszavak:BÉL BETEGSÉGEI; COLITIS ULCEROSA; BÉLNYÁLKAHÁRTYA; IMMUNTERÁPIA; ENDOSZKÓPIA
Folyóirat:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology - 2018. 4. évf. 3. sz.
[https://gastronews.olo.hu/]


  Szérum és endoszkópos markerek diagnosztikus és prognosztikus szerepe gyulladásos bélbetegségekben / Rutka Mariann [et al.]
  Bibliogr.: p. 134. - Abstr. hun., eng.
  In: Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - ISSN 2415-9107. - 2018. 4. évf. 3. sz., p. 128-134.


Gyulladásos bélbetegségek kezelésében a bélnyálkahártya gyógyulásának elérése alapvető terápiás cél. A klinikai tünetek azonban gyakran nem jelzik megfelelő pontossággal a nyálkahártya állapotát. A biológiai kezelésben részesülő betegek körében az endoszkópia mellett a szérum infliximab szint és az infliximab ellenes antitest mérése szolgáltathat fontos információkat a klinikai gyakorlatban. Tanulmányunkban 100 colitis ulcerosás beteg bevonásával vizsgáltuk a klinikai remisszió és nyálkahártya-gyógyulás közötti összefüggés erősségét. Továbbá 48 infliximab kezelésben részesülő gyulladásos bélbeteg körében mértük fel a klinikai válasz összefüggését a szérum infliximab koncentrációval és antitestszinttel, valamint a szérum gyógyszerszint-koncentráció mérésének prediktív szerepét vizsgáltuk hosszan tartó klinikai válasz előrevetítésére. Vizsgálatunkban az endoszkópos aktivitás összefüggést mutatott a szövettani aktivitás mértékével (p=0,001), valamint szignifikáns korreláció mutatkozott a klinikai aktivitás és a nyálkahártya-gyógyulás között (p=0,0012 és p=0,0001). Infliximab fenntartó kezelésben részesülő betegeknél az egyszeri alkalommal történő ellenanyagmérés nem volt elegendő a terápiás válasz előrejelzésében a tranziensen jelentkező ellenanyag-képződés miatt. A három időpontos mérés viszont szignifikáns különbséget mutatott a megfelelő választ mutató és nem megfelelő választ mutató csoport között (5%, 35,7%, p=0,016). A terápiás válasz előrevetítésében a szérumszintmérés 85%-os szenzitivitást és 71,4%-os specificitást mutatott 2,0 mikrog/ml elvágó pont mellett. Összességében elmondhatjuk, hogy a gyulladásos bélbetegségek gondozása során a betegség állapotának adekvát felméréséhez hozzátartozik az időszakos endoszkópos kontroll, és a nyálkahártya-gyógyulás valóban szigorúbb kritérium, mint a klinikai tünetmentesség, valamint az infliximab fenntartó kezelés során mért völgykoncentráció és ellenanyagszint egyidejű mérése javítja a terápiás döntéshozatal pontosságát azon betegeknél, akik bizonytalan terápiás választ mutattak.  Kulcsszavak: gyulladásos bélbetegségek, endoszkópia, nyálkahártya-gyógyulás, klinikai aktivitás, infliximab szérumszint, infliximab ellenes ellenanyag