A magyarországi egészségügyi rendszer évek óta súlyosbodó humánerőforrás-krízist él át, amely megmutatkozik a szakképzés terén is. Az ápolás- és betegellátás alapszakos hallgatók pályaválasztási aspirációi mögött munkáló tényezők feltárására irányuló kutatás (Kupeczik és Hüse, 2017; Kupeczik, 2018) több szempontból körüljárta a témát -jelen tanulmány a mintaadók szerepére fókuszál. Az adatok alapján kijelenthető, hogy mindhárom szakirány esetében a hallgatók választott szakirányával megegyező foglalkozást betöltők nagyobb arányban jelennek meg az ismerősi/baráti köreikben, mint a családjukban. A családi minta esetében túlnyomó többségben az anya volt foglalkoztatott egészségügyi dolgozó a tanuló továbbtanulási/pályaválasztási döntéshozatala idején. A pályaválasztási elképzelések nem fogalmazódtak meg tisztán szülésznő és ápoló hallgatók több mint felénél, a mentőtiszt hallgatók többsége ezzel szemben pontosan tudta, milyen pálya mellett köteleződik el. A pálya melletti döntés mindhárom szakirány esetében a 14-19. életévre tehető. Kulcsszavak: egészségügy, felsőoktatás, pályaválasztás