A mai sebészeti technika és a rehabilitációs eljárások fejlődése sikeresen átformálta a kéz II. zónájában sérült hajlítóinak műtéti eredményeit. A gyógyító módszerek fejlődése ellenére azonban, primer hajlítóín varratot követően számos esetben az ín körüli összenövések következtében lényeges mozgásbeszűkülés alakul ki. Ezek a korántsem optimális végeredmények leggyakrabban a hajlítóín gyógyulási folyamatának zavarából származnak. Sajnálatos módon, a szakirodalomban még napjainkra sem alakult ki egyetértés e folyamat biológiai megközelítésében, ezért a szerző úgy véli, hogy a gyógyuló ínszövet komplex sejtes környezetének helytelen értelmezése gátolja a sikeres terápia kifejlesztését. Az irodalmi áttekintést nyújtó közleményben a dolgozat szerzője ismerteti az újabb kísérletes kutatási eredmények alapján a hajlítóín gyógyulásban és az összenövések kialakulásában résztvevő sejtes összetevőket: beleértve a rezidens ínsejteket, a synovialis ínhüvelyt, a macrophagokat és a csontvelőből származó sejteket. Azon kívül vizsgálati eredményeket közöl azokról a molekuláris kutatásokról, amelyeket kísérleti állatokon végeztek, a hajlítóín gyógyulás serkentése és az összenövések csökkentése érdekében. Kulcsszavak: hajlítóín, ínsérülések, kézsérülések, szövetépítés, tissue engineering