Bevezetés és célkitűzés: Figyelembe véve az újabb eszközök kínálta lehetőségeket, szakítanunk kell az eddig a légtelenítéshez használt feltöltő folyadékok mennyiségével. A külföldi vizsgálatok és szakirodalmak is azt az irányt képviselik, hogy csökkentsük a feltöltő folyadék mennyiségét. Anyag és módszer: Retrospektív vizsgálatunkat a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikáján 2017. január 1. és 2017. december 31-e között extracorporalis keringetéssel (ECC) végzett szívműtött betegek körében végeztük. A dokumentumelemzés során Coronaria Arteria Bypass (CAB) műtéten átesett 166 beteg adatait dolgoztuk fel, akik életkora 30 és 70 év közötti. Low prime (n=51) és standard prime csoportba (n=115) soroltuk őket. Vizsgált paraméterek: hematokrit, C reaktív protein (CRP), ápolási napok száma és a beadott transzfúzió mennyisége. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát, egymintás és kétmintás t-próbát és lineáris regresszió vizsgálatot végeztünk. Eredmények: Közepes negatív korreláció (r= 0,32; p<0,001) van a prime/testfelszín és az utolsó perfúzió alatti hematokrit érték között, azaz kevesebb légtelenítő (prime) folyadék esetén magasabb hematokrit értékkel kerül a beteg az intenzív osztályra és kevesebb transzfúziót kell alkalmazni náluk (1,45 egység vs. 1,66 egység). A gyulladásos paraméter esetén az utolsó mért CRP értékeknél a low-prime csoport értékei alacsonyabbak (36,00 mg/L, SD: 27.74 vs. 70,62 mg/L , SD:116.50 ). Következtetés: Kutatásunk eredménye rávilágít arra , hogy egy új prospektív kutatásra van szükséges. A low-prime használatának van létjogosultsága az ECC kivitelezése során. Alkalmaznunk kell a low-prime-ot a mindennapi munkánk során figyelembe véve a páciens hemodilúciós paramétereit. Kulcsszavak: Extracorporalis keringetés (ECC), feltöltő folyadék (prime), low-prime, hematokrit, CRP, kardiotechnika