A szédülés megjelenése szinte mindenkiben rossz érzést, pánikot kelt. Manapság már az információk tömkelegében úszunk, nyitott a világ az internet által, így első körben mindenki az agyvérzés, az agyi infarktus gondolatával foglalatoskodik. Pedig csak a szédüléssel járó összes kórképek 1 3,5%-a központi idegrendszeri betegség eredetű. A szédülés eredete kérdésének eldöntésére az ágy melletti fizikális vizsgálat (ami nem több 2 percnél) az észlelés első pillanatában választ adhat. A spontán jelek megfigyelése: nystagmus, skew deviation, valamint a halmágyi-teszt kivitelezése és értékelése eldöntheti e kérdést. Csak a perifériás, a fül-orr-gégészeti eredetű szédülést nevezzük vertigónak. A beteg ilyenkor forgó jelleget panaszol. De szédülés számos más betegségcsoportban is megjelenhet. Presyncope belgyógyászati, kardiovaszkuláris betegségben jelentkezik. A beteg gyengeséget, ájulásszerű szédülést panaszol. Disequilibrium esetén bizonytalanságérzéssel, megingásszerűen jelentkezik a szédülés, amely a legtöbb esetben neurológiai (centrális és perifériás) betegség meglétére vezethető vissza. Gyógyszer- és alkoholintoxikáció is hasonló panaszokkal jár. Szédülékenység vagy nem specifikus szédülés általában pszichiátriai vagy metabolikus zavar esetén lép fel.