Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=138988
MOB:2018/2
Szerzők:Knausz Márta; Nédó Erika; Lénárt Endre; Balogh Sándor
Tárgyszavak:ALAPELLÁTÁS; ANTIBIOTIKUMOK; GYÓGYSZER-REZISZTENCIA
Folyóirat:Medicus Universalis - 2018. 51. évf. 2. sz.
[https://www.medicusuniversalis.hu/]


  Antibiotikum alkalmazás az alapellátásban: sajátosságok és következmények / Knausz Márta [et al.]
  Bibliogr.: p. 61. - Abstr. hun.
  In: Medicus Universalis. - ISSN 0133-1973. - 2018. 51. évf. 2. sz., p. 55-61. : ill.


Az antibiotikum-rezisztencia napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi kihívása, amely egyes, jelenleg közönségesnek számító fertőző betegségek gyógyíthatatlanná válásával fenyeget. Míg az antibiotikumok hazai felhasználása az Európai Unió többi tagországával összevetve alacsonynak mondható, addig néhány különösen rezisztencia-generáló készítmény - mindenekelőtt a kinolonok - fogyasztása abszolút és relatív értékben is kifejezetten magas. Ezzel szemben a szűk spektrumú antibiotikumok egyes fajtáinak használata teljesen visszaszorult. Az antibakteriális rezisztencia növekvő fenyegetése sürgős beavatkozást igényel a járó- és a fekvőbeteg ellátásban egyaránt. Különösen nagy jelentőséggel bír az antibiotikum-felírási szokások megváltoztatása a járóbeteg ellátásban, mivel az a humán antibiotikum-felhasználás 90 százalékáért felel. Magyarország egyes megyéiben kiemelkedően magas az antibiotikumfelírási arány, ezért az ezzel kapcsolatos beavatkozások célzott területi megvalósítására is szükség lehet. A teljes antibiotikum-felhasználás, illetve ezen belül a kinolon használat szezonális változása nagymértékű, amely arra enged következtetni, hogy az őszi-téli szezonban zajló felső légúti megbetegedésekre felírt antibiotikumok aránya indokolatlanul nagy. Problémát jelent az is, hogy az alapellátás területén a kevés mikrobiológiai vizsgálatnak köszönhetően alig ismerjük a baktériumok rezisztencia helyzetét. Pontos adatokhoz szükség lenne kórokozó-antibiotikum kombinációk szerinti részletes, tervezett bakteriológiai vizsgálatokra. Az antibiotikum használattal kapcsolatos ismeretek mind a szakemberek, mind a lakosság körében hiányosak, ezért széleskörű és rendszeres ismeretbővítésre is szükség van.