Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=138615
MOB:2018/2
Szerzők:Simon Katalin
Tárgyszavak:ORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE; ORVOSKÉPZÉS
Folyóirat:Lege Artis Medicinae - 2018. 28. évf. 4-5. sz.
[https://www.elitmed.hu/kiadvanyaink/lam--lege-artis-medicin---/]


  "Vires unitae agunt" - Az egységesedés útján: orvosi professzionalizáció Magyarországon a 18-19. században / Simon Katalin
  Bibliogr.: p. 249-250. - Abstr. hun., eng.
  In: Lege Artis Medicinae. - ISSN 0688-4811. - 2018. 28. évf. 4-5. sz., p. 240-250. : ill.


Az európai és hazai orvoslás és képviselői óriási változáson mentek keresztül a 16- 19. század folyamán. Az orvoslás sokszínű piaca a 18. századtól kezdve jelentősen átalakult. A felvilágosult abszolutizmusnak a köz, az állampolgárok egészségét szem előtt tartó intézkedései indították el a modern orvosképzést és az orvosi professzionalizációt eredményező folyamatokat. Ennek során az orvoslás bizonyos képviselőit kiemelték a kézművesek, népi gyógyászok sorából (sebészek, gyógyszerészek, bábák, állatorvosok), másokat viszont kiszorítottak (olejkárok). A felülről jövő kezdeményezést a reformkorban az orvosok, sebészek "öntudatra ébredése" követte, s megjelentek az önszerveződés első formái, igény a szakmai továbbképzésre, diszkusszióra az új folyóiratokon, egyesületeken, gyűléseken keresztül. A korszak legnagyobb kérdése a középkorból örökölt, ám a sebészet és a medicina új vívmányainak köszönhetően idejétmúlttá vált orvosdoktori és sebészmesteri kettős képzés megszüntetése, egyesítése volt, ami 1872-ben valósult meg, a doctor medicinae universalis cím bevezetésével. A modern orvosi hivatás kialakulásához hozzájárult az 1876. évi XIV. tc., azaz a közegészségügyi törvény, valamint az orvosok önálló érdekvédelmi szervezetei, az 1897-ben alakult Budapesti, valamint Vidéki Orvosszövetségek.  Kulcsszavak: professzionalizáció, önszerveződés, egységes képzés, orvosdoktor, sebészmester