CÉLKITŰZÉS: A perkután cement diszkoplasztika (PCD) hatékony minimál invazív műtéti megoldás, mely stabilizálja az érintett mozgásszegmentumot, továbbá indirekt dekompressziós hatást biztosít előrehaladott porckorong degeneráció okozta szegmentális instabilitás esetén. Célunk a PCD hatásainak vizsgálata mind spinopelvicus, mind klinikai kimenetel tekintetében. MÓDSZEREK: Retrospektív vizsgálatunk során, 28 fős egy-, illetve többszintes perkután cement discoplastikán (112 lumbális mozgásszegmentum), átesett betegpopuláció prospektíven gyűjtött adatait dolgoztuk fel. Spinopelvicus, interszegmentális, valamint intraszegmentális paramétereket vizsgáltunk lumbális, álló röntgenfelvételeken a beavatkozás előtt, után, valamint 6 hónapos utánkövetés során. Továbbá analizáltuk ezen paraméterek összefüggését a klinikai kimenetellel. EREDMÉNYEK: Szakrális dőlésszög szignifikánsan nőtt a beavatkozást követően (p=0.009), Szignifikáns, konstans medence dőlés csökkenés volt tapasztalható a diszkoplasztikát követően. A szegmentális és teljes lumbalis lordosis szignifikáns növekedést mutatott (p=0.020, p=0.048). A porckorong magasság, valamint a neuroforamen magassága szignifikánsan nőtt (p<0.001, p<0.001). A fájdalom és mozgáskorlátozottság mértéke (ODI) szignifikánsan csökkent a beavatkozást követően. Összefüggés azonosítható a szakrális dőlésszög valamint az ODI skálán tapasztalt változás között (r=0.39, p=0.04). A derékfájdalom mértékének változása korrelál a szegementális szkoliózis korrekcióval (p<0.001). Méréskelt korreláció azonosítható a porckorong magasságának megváltozása és az ODI illetve lábfájdalom megváltozása között (p=0.003).