Jelenleg mind az európai, mind a hazai adatok azt mutatják, hogy az akut kardiovaszkuláris eseményen átesett betegek közül kevesen vesznek részt szekunder prevenciós programban, illetve kardiológiai rehabilitációban. Ennek hátterében részben földrajzi tényezők, részben a megfelelő intézmények hiánya, a nem megfelelő referálási ráta, finanszírozási okok és a betegek életmód-változtatásra vonatkozó motivációjának hiánya állhatnak.