A Lysimachia nemzetség képviselői (Myrsinaceae) Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi területein előforduló évelő, lágyszárú növények. A lizinka fajok mind az európai és magyar, mind a hagyományos keleti orvoslás fontos gyógynövényei, melyek emésztőrendszeri és vesepanaszok, valamint bőrfertőzések kezelésében nyernek felhasználást. Fitokémiájuk széleskörű alkalmazásuk ellenére kevéssé feltárt. Célul tűztük ki a hazánkban is előforduló három lizinka faj, a L. nummularia L. (pénzlevelű lizinka) L. vulgaris L. (közönséges lizinka), L. punctata L. (pettyegetett lizinka), a Kínában őshonos L. christinae Hance ( kínai lizinka) és L. clethroides Duby (hattyúnyakú lizinka), valamint az Észak-Amerika erdeiben endemikus L. ciliata L. var firecracker (vöröslevelű lizinka) összehasonlító fitokémiai vizsgálatát, különös tekintettel fenolos anyagcseretermékeikre és antioxidáns aktivitásukra. Előzetes vizsgálataink és szakirodalmi adatok alapján a Lysimachia genusra jellemző a nagyszámú és változatos összetételű flavonoid-O-glikozidok jelenléte. Az egyes fajok összehasonlításának egyszerűsítése céljából hidrolízist követően validált UPLC-DAD módszerrel határoztuk meg a három legjelentősebb flavonoid aglikon, a miricetin, kvercetin és kempferol mennyiségét, valamint in vitro DPPH rendszerben mértük szabadgyök-fogó hatásukat. Az egyes komponensek összes antioxidáns aktivitáshoz való hozzájárulásának vizsgálatára HPLC-vel kapcsolt DPPH módszert fejlesztettünk. Legmagasabb kvercetin és kempferol tartalmat a hattyúnyakú lizinkában mértünk, míg miricetinben a pénzlevelű lizinka volt a leggazdagabb. A vizsgált három flavonoid aglikon antioxidáns aktivitáshoz való hozzájárulása a közönséges lizinkában volt a legmagasabb (91%) míg a kínai lizinkában a legalacsonyabb (30%).  Kulcsszavak: Lysimachia, HPLC-DPPH, flavonoid, antioxidáns