A barázdazárás az irodalomban széles körben elfogadott kezelési módszer, ugyanakkor máig viszonylag nagy azoknak a szakembereknek a tábora, akik szubjektív tapasztalataikra hivatkozva nem pártolják alkalmazását. Vajon mi az oka, hogy a számtalan pozitív ajánlás ellenére mégis ennyire mostoha szerep jutott ennek a beavatkozásnak? Ez az írás arra keresi a választ, hogy az adott nézetek mögött milyen irodalmi állásfoglalások léteznek, és kísérletet tesz arra, hogy egységes képet alakítson ki az olvasók számára.