Sok esetben szükség van részárásra a mandibula oldal-zónájában csírahiány vagy eltávolított őrlőfogak miatt. A nagy horgonylat igénye és számos felmerülő mellékhatás miatt ez korántsem egyszerű feladat. Jelen cikk célja, hogy áttekintse az irodalomban fellelhető javaslatokat és technikákat, melyek az alsó állcsontban az első és/vagy második molárisok mezializálására alkalmazhatóak. A cikk a teljesség igénye nélkül készült, de remélhetőleg az olvasó betekintést nyerhet a fogmozgatás során kialakuló erőrendszerekbe, valamint a mellékhatások kiküszöbölésére szolgáló különböző kiegészítő elemekbe. A veleszületett csírahiány gyakorisága, a bölcsességfogaktól eltekintve, a különböző tanulmányok szerint 1,6% és 9,6% között mozog. A leggyakrabban érintett fog az alsó második kisőrlő, hiánya az esetek 2,5-4%-ában fordul elő. Felnőttekben az alsó állcsont maradó őrlőfogai a legkorábban eltávolításra kerülendő fogak. Mindkét esetben az alsó állcsont oldalzónájában résesség alakul ki, ennek megszüntetésére több kezelési lehetőség áll rendelkezésünkre. Egy fog hiánya esetén a megoldás lehet protetikai: háromtagú híd vagy endosszeális implantátumon elhorgonyzott korona, de a fogszabályozási részárás is szóba jöhet mint alternatíva, amennyiben a megfelelő elülső horgonylat biztosítható. Ezen cikk célja, hogy áttekintse a jelenlegi irodalomban fellelhető technikákat és kiegészítő elemeket, amelyek lehetővé teszik a rés zárását, és kiküszöbölik az ezzel járó mellékhatásokat, vagy legalábbis csökkentik a mértéküket.