A jelen írás arra keres választ, mi lehetett az oka annak, hogy Semmelweis egyszerűnek, logikusnak és praktikusnak tűnt felfedezését nem fogadta el kortársainak többsége, sőt még halála után is jó néhány éven át csak egyfajta óvatos elfogadás jellemezte azokat. Igyekeztünk mindent Semmelweis eredeti szavai alapján felidézni, részben az Orvosi Hetilapban 1858-ban megjelent magyar nyelvű cikksorozata alapján, részben az 1860-as év végén elkészült német nyelvű összefoglaló kötetét figyelembe véve. Semmelweis ugyan mindent megtett annak érdekében, hogy ok-okozati kapcsolatot bizonyítson a gyermekágyi láz kialakulása és az azt okozó, kézre tapadt fertőző anyagok között, mindez nem volt elegendő. A korszak elfogadott teóriája szerint a fertőzést a levegőben előforduló miazmák közvetítik, így ebbe az elméletbe nemigen fért bele a fertőző kéz okozta fertőzés teóriája. Arra a következtetésre jutunk, hogy Semmelweis ok-okozati láncolatából egy fontos láncszem kimaradt, mégpedig az általa jogosan feltételezett kórokozók szemmel láthatóvá tétele, azaz mikroszkóppal történő kimutatása. Erre végül is csak Semmelweis halála után két évvel került sor. Ha a neves magyar orvos egy kicsit jobban átgondolta volna a mikroszkopizálás lehetőségét, akkor módja nyílt volna arra, hogy az általa még Bécsben megismert s már ott mikroszkópos kísérleteket folytató - később Franciaországban élt - tudóssal, Gruby Dáviddal felvegye a kapcsolatot. Gruby az 1840-es és 1850-es években a mikroszkópos technika egyik jelentős úttörője volt, s különösen szövettani vizsgálatai nemzetközileg is ismertek voltak. Grubynak a semmelweisi kutatásokba történt esetleges meghívása talán megmenthette volna Semmelweiset a fölösleges kritikáktól és a cáfolatoktól (köztük Virchow kellemetlen elutasításaitól), s akkor ma őt emlegethetnénk az elsők között a patogén baktériumok felismerői sorában. A mikroszkóp használatának elmaradása volt Semmelweis tragédiájának legfőbb előidézője. Közben a pesti egyetemen is egyre többen kezdtek mikroszkópos megfigyelésekbe, de senki nem ajánlotta fel számára, hogy munkáját mikroszkópos vizsgálatokkal segítse. Az utókor végül is igyekezett őt rehabilitálni és a noninfekció elvének kimondójaként és megvalósítójaként a világon valaha élt 10 legnagyobb orvos sorába emelni, de mindez életében nem adatott meg számára. Kulcsszavak: Semmelweis Ignác, gyermekágyi láz, asepsis, antisepsis, sepsis, Zsoldos János, Gruby Dávid, mikroszkopizálás