Az elmúlt két évtizedben publikált epidemiológiai és klinikai tanulmányok bizonyos összefüggéseket tártak fel a fogágybetegség és a koraszülés, valamint az alacsony születési testsúly incidenciája között. Bár ezeknek a vizsgálati eredményeknek az evidenciafoka elég alacsony, ennek ellenére ma az irodalom a fogágybetegséget a terhességi komplikációk egyik független, befolyásolható rizikótényezőjeként tartja számon. A jelen közlemény célja összefoglalni a parodontalis gyulladásnak a terhességi komplikációkra gyakorolt hatásával kapcsolatos legújabb epidemiológiai és klinikai eredményeket és megkísérelni a kapcsolat mögött rejlő biológiai mechanizmusok feltárását. Az epidemiológiai és klinikai vizsgálatok túlnyomó többsége arra a konklúzióra jutott, hogy a várandós anyák rosszabb parodontalis statusa bizonyos negatív hatással van a magzati fejlődésre és a születési testsúlyra, valamint fokozza a koraszülés, a praeeclampsia és a halvaszületés incidenciáját. Eddig az ezzel foglalkozó irodalomban két lehetséges biológiai mechanizmust mutattak ki: 1) a parodontalis baktériumok és azok toxikus termékei direkt hematogén szóródás révén érik el a placentofoetalis szöveteket, illetve 2) olyan indirekt mechanizmusok, amelyekben a parodontalis gyulladás következtében megemelkedett cirkuláló gyulladásos mediátorok váltanak ki másodlagos gyulladást az amnionban, és okoznak magzati károsodást. A második és harmadik trimeszter során alkalmazott parodontalis kezelésről nem sikerült megnyugtatóan igazolni, hogy csökkentené a terhességi komplikációk incidenciáját. A termékeny korban levő nők esetében profilaxisorientált szemléletnek kell meghonosodnia, miszerint gyermekvállalás előtt kell a parodontalis kezelést megejteni a jövőbeli várandós anya és magzata egészségének megőrzése érdekében. Kulcsszavak: fogágybetegség, koraszülés, alacsony születési testsúly