Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=140190
MOB:2018/1
Szerzők:Dani Győző; Blidár Tünde; Márk László
Tárgyszavak:KOLESZTERINSZINT-CSÖKKENTŐ SZEREK; STATINOK; TERÁPIAHŰSÉG
Folyóirat:Metabolizmus - 2018. 16. évf. 1. sz.
[https://metabolizmusonline.hu/cimkek/sztatin/235]


  A szekunder prevenciós kezelések fontossági sorrendje a betegek szemében / Dani Győző, Blidár Tünde, Márk László
  Bibliogr.: p. 92. - Abstr. hun., eng.
  In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2018. 16. évf. 1. sz., p. 89-92. : ill.


Célkitűzés: bár a lipidcsökkentés más szekunder prevenciós kezelések kardiovaszkuláris halálozásra gyakorolt hatása egyértelműen bebizonyosodott, a betegek mégis igen nagy számban hagyják abba idő előtt a gyógyszerek szedését. Célunk annak felmérése volt, hogy betegeinket milyen tényezők befolyásolják a megfelelő terápia pontos alkalmazásában, illetve van-e különbség az egyéb társbetegségek miatt kezelésben részesülő betegek lipidcsökkentő kezeléshez történő viszonyában. Betegek és módszerek: vizsgálatunkat a Békés Megyei Központi Kórház Kardiológia Osztályán és Kardiológiai Ambulanciáján végeztük szívizominfarktust elszenvedett betegek megkérdezésével, kérdőívek alkalmazásával. Kérdéseket tettünk fel a lipidcsökkentő kezelés, a véralvadásgátló, illetve antihipertenzív gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban. Eredmények: betegeink bevallásuk szerint leginkább az orális antikoagulánsokat váltották ki és szedték be, legkevésbé a koleszterincsökkentőt (70,0 vs. 36,6%). Ugyanakkor a betegek 60%-a nem tartotta fontosnak a lipidcsökkentő kezelést, míg OAC esetén ez csak 30% volt. A betegek jelentős része (43,3-56,6%) válogat a kiváltandó gyógyszerek között, az adott pillanatban legfontosabbnak ítélt gyógyszereket váltja ki. A cukorbetegséget tartották a leginkább veszélyes és kezelendő betegségnek, legkevésbé a hipertóniát. A mellékhatásoktól való félelmet leginkább a lipidcsökkentő kezelés esetén (23,3%) jelölték meg a kezelés felfüggesztésének okaként. Túl sok gyógyszer szedését 23,3-40,0%-ban jelezték a kezelés abbahagyásának okaként, leggyakrabban antihipertenzív terápia kapcsán. Következtetés: a betegek hozzáállása a lipidcsökkentő kezeléshez nem megfelelő. Betegoktatással és folyamatos ellenőrzésekkel javíthatjuk a szekunder prevenciós gyógyszeres kezelés pontosságát.  Kulcsszavak: lipidcsökkentő kezelés, statinok, adherencia