Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján az elmúlt 15 évben a 90 éves életkor felett végzett szürkehályog ellenes műtétek eredményeinek vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív módon vizsgáltuk 2002 és 2016 között 90 év feletti (90+) betegeken végzett kataraktaműtétek számának alakulását az összes műtéti számhoz képest, nyomon követve a műtéti technika változását. A 2016. évi műtétek (B csoport) eredményeit összevetettük a 10 évvel korábbi beavatkozások eredményeivel. Mivel ez idő alatt a műtéti szám ebben a korosztályban megduplázódott, ezért itt 2 év, 2006 és 2007 adatait összevonva (A-csoport) vettük alapul. A vizsgált paraméterek: esetszám, átlagéletkor, nemek megoszlása, műtéti technika, látásélesség-változás, intra-, és posztoperatív szövődmények, szemészeti és általános társbetegségek, követési és túlélési idő. Eredmények: 2002 és 2016 között a teljes műtéti szám 38 252 volt. 90+ kataraktaműtétet 414 beteg 472 szemén végeztünk, ami a teljes műtéti szám 1,23%-a. Ebből 148 (36%) férfi és 266 (64%) nő volt. Kezdetben az extracapsularis hályogkivonás volt a domináns műtéti technika, 2005 óta phacoemulsificatiot végeztük nagyobb számban. A összes műtéti szám emelkedésével az idősebb korban végzett beavatkozások száma arányosan emelkedett. A műtét az A-csoportban 65%-ban, a B-csoportban 85%-ban járt látásjavulással. A leggyakoribb szemészeti társbetegség az időskori makuladegeneráció, általános pedig a hipertónia volt. Megbeszélés: A növekvő kataraktaműtéti számmal a 90+ betegek műtéte is gyakoribbá vált. Fokozott rizikó ellenére jelenleg az esetek jelentős részében, 85%-ban tapasztaltunk látásjavulást, aminek köszönhetően a betegek életminősége, általános és mentális állapota is javulhat. Kulcsszavak: 90+ betegek, szürkehályogműtét, eredményesség, életminőség