A béta-blokkolók alkalmazása a szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében I/A evidenciaszintű. Tünetmentes, vagy tünetekkel rendelkező, 40% alatti ejekciós frakciójú szívelégtelenségben javasolt az adásuk. Nincs adat arra, hogy bármelyik béta-blokkoló kedvezőbb lenne a másiknál szívelégtelenségben a klinikai kimenetelre, vagy a betegek túlélésre. A gyógyszerválasztást bizonyos speciális szempontok befolyásolják. Magas vérnyomás kezelésénél előnyben részesítendők az ún. vazodilatátor hatású szerek (carvedilol, nebivolol), valamint a bisoprolol és a metoprolol. A béta-blokkoló-kezelést a diagnózis felállítása után minél hamarabb javasolt elkezdeni fokozatos lassú 2 hetenkénti dózistitrálással a fenntartó céldózisig. A titrálási időszakban jelentkező mellékhatások rendszerint néhány hét alatt megszűnnek, javul a kamrafunkció, a vérnyomás és a klinikai állapot is. Olyan készítményt válasszunk, amely széles törzskönyvi indikácóval rendelkezik, nagy betegszámú klinikai vizsgálatok és a napi gyakorlat is igazolta hatásosságát.