A krónikus tromboembóliás pulmonalis hipertónia (CTEPH) a pulmonalis embóliát (PE) követően alakul ki abban az esetben, ha az embólus(ok) feloldódása inkomplett és azok olyan mértékű mechanikus obstrukciót okoznak, amely a pulmonalis nyomást megemeli. A pulmonalis hipertóniát (PH) két tényező hozza létre. Az egyik a mechanikus obstrukció, a másik pedig a nem obstruált erekben fokozódó áramlás és nyomás miatt bekövetkező arteriopathia és remodelling. PE-t követően 3-6 hónappal fennálló nehézlégzés felveti CTEPH lehetőségét, így echokardiográfia végzése szükségessé válik. Amennyiben a vizsgálat emelkedett pulmonalis nyomást mutat, akkor a további kivizsgálás eszközei a ventilációs-perfúziós tüdőszcintigráfia, Swan-Ganz-katéteres vizsgálat, pulmonalis CT-angiográfia (CTPA) és a pulmonalis angiográfia (PA). Ezen vizsgálatok tükrében láthatóvá válik az embólus elhelyezkedése és eldönthető, hogy pulmonalis endarterecomia (PEA) vagy ballonos pulmonalis angioplasztika (BPA) végezhető. Az esetek közel felében a szervült thrombus sebészileg nem érhető el, így a BPA az egyetlen terápiás alternatíva, mivel a gyógyszeres kezelés CTEPH esetén csak kevésbé hatékony. BPA során a rutin koronária-intervenciókban használt eszközöket: drótokat és ballonokat használjuk, de stentbeültetésre nincs szükség. A beavatkozást több ülésben végezzük. Egy alkalommal csak kis terület revaszkularizációjára kerül sor, hogy elkerüljük a reperfúziós tüdőödémát. Két CTEPH-eset kapcsán mutatjuk be az eljárást, amelyet tudomásunk szerint először alkalmaztunk Magyarországon. Kulcsszavak: ballonos pulmonalis angioplasztika, CTEPH